Ezúttal már a kegyetlenül hosszú ötven kilométeres távnak vágott neki, és a hatvanfős mezőny 17. helyezettjeként 3:57:53 óra alatt ért célba. Büszke lehet a harmadik olimpiájára, de máris azt emlegeti, hogy a negyediknek, és talán még az ötödiknek a kihívását sem utasítaná vissza.
Nem a lombos fák árnyékában
Magától értetődő, hogy aki félszáz kilométer legyaloglására vállalkozik, ráadásul úgy, mint most Japánban, extrém időjárási körülmények között, annak az edzéseken is jókora távokat kell megtennie. Ráadásul nem lombos fák árnyéka alatt, vagy éppen napkelte előtt, máskor pedig naplemente után. Amit Helebrandt Máté ehhez hozzáfűzött, az hihetetlenül hangzik, pedig igaz.
– Évente 4500 kilométert hagyok magam mögött az edzéseken, és ez körülbelül éppen annyi, mintha egy év leforgása alatt kétszer is körbegyalogolnám egész Magyarországot, amelynek a kerülete egészen pontosan 2246 kilométer. Egyszer talán ezt is ki fogom próbálni, de nekem továbbra is az a nyíregyházi út menti kerékpárospálya a jól bevált terepem, ahol nap mint nap gyalogolok. Nem nevetnek ki és gúnyos megjegyzéseket sem tesznek az arra a járók, sokkal inkább biztatnak, és mostanában még gratulálnak is nekem – mondta az SzPress Hírszolgálatnak Helebrandt Máté, akinek profi sportolóként a gyaloglás a hivatása, amihez a szükséges hátteret Nyíregyháza városa és a helyi Sportcentrum mellett a támogatói teremtették meg.
Az atlétika mostohagyerekei
Mint a gyaloglók közül szinte mindenki, Helebrandt Máté is előbb a húsz kilométeres távon mérettette meg magát, és csak öt évvel ezelőtt érezte magát fizikailag és mentálisan is elég erősnek ahhoz, hogy nekivágjon sportpályafutása első ötven kilométerének. Egy évvel később a londoni atlétikai világbajnokságon kellemes meglepetést okozva hatodik helyen ért a célba a „hosszabbik” gyalogló számban, azóta is 3:43:56 óra az egyéni csúcsa. A helyezése viszont változott, mert utólag egy ukrán ellenfelét doppingolás miatt kizárták, így Helebrandt eggyel előbbre lépve végül ötödik lett.
Nem mindig volt azonban kerek az, amit csinál. A 2018-as Eb-n táv közben balszerencsésen rálépett egy eldobott műanyagpohárra, és eltört a lábközépcsontja, egy évvel később pedig a dohai világbajnokságon rosszullét miatt az ötven kilométer feladására kényszerült,
– Minket, gyaloglókat sokszor emlegetnek úgy, mint az atlétikai versenyek mostohagyerekeit, mert nekünk nincsenek parádés Gyémánt Liga viadalaink, a stadionokból kiszorulva a házigazda városok utcáin a járókelők biztatásával igyekszünk a lehető legjobban teljesíteni. Még a célegyenesbe érkezve is ott kell hajráznunk, igaz, az olimpián ennek csak örülhettünk, mert „odabent” a stadionban bántóan üres volt a lelátó – folytatta Helebrandt Máté, aki a versenyzőtársaival együtt már most tudja, hogy olimpián többé nem rendeznek ötven kilométeres gyalogló versenyeket, új távként a 35 km mutatkozik be Párizsban.
Jövőre már 35 kilométeren
Az olimpián szerepelt négy magyar gyalogló legjobbja arról is beszámolt, hogy miért változtatnak a távon, és a döntéshozók miből indultak ki.
– Arra jutottak, hogy az olimpiai televíziós közvetítésekbe nem fér bele egy négyórás gyaloglóverseny követése. Úgy tudni, hogy az új időhatárt a női maratonfutók közepesen jó teljesítményéhez próbálták igazítani. Ez pedig azt jelenti, hogy a jövőben a 35 kilométeren rajthoz álló gyaloglóknak is három órán belül kell célba érniük – jegyezte meg Helebrandt Máté.
A nyíregyházi atléta azt is elmondta, hogy 32 esztendősen is erős indíttatást érez magában ahhoz, hogy három év múlva Párizsban is felsorakozzon a rajtnál, ám azt sem tartja kizártnak, hogy 2028-ban Los Angelesben az ötödik olimpiája is összejöhet. Megerősítheti a törekvésében, hogy az ötven kilométeres táv még aktív világcsúcstartója, a francia Yohann Diniz túl van a negyvenharmadik születésnapján.
