– Idegenben vágtak vissza a spanyoloknak a fájó itthoni vereségért, ráadásul a remek hajrával elért háromgólos győzelem azt is jelenti, hogy pontazonosság esetén a magyar válogatott áll jobban az egymás elleni eredményeket tekintve, azaz nagy lépést tettek a csoportelsőség felé. Minden jó, ha jó a vége?
– Óriási kő esett le a szívemről. A spanyolok elleni hazai meccs vége nem úgy sikerült, ahogyan terveztük. Tudtuk, hogy idegenben sem lesz könnyű dolgunk, de úgy készültünk, visszaszerezzük az elveszített két pontot.
– Mivel sikerült átbillenteni a társaságot az itthoni csalódáson?
– Fiatal a csapatunk, sok tapasztalatot kell még szereznie. Az első selejtezős mérkőzésre készülve visszanéztük a spanyolok utolsó három mérkőzését a tavaly decemberi világbajnokságról. A németek hiába vezettek ellenük az elején, a kapkodás miatt végül veszítettek. Mi ugyanezt megcsináltuk Tatabányán, ezért a második meccsre készülve a saját hibáinkat elemeztük. Leszögeztem, kapkodásnak nincs helye, ha nem működik gördülékenyen a támadójáték, akkor is játsszunk hosszabban. Amit taktikailag megbeszéltünk, abból majdnem minden bejött. A fiatalok sem vallottak szégyent, lendítettek a csapaton, ami a jövőre nézve nagyon fontos. A győzelem is lényeges, hiszen ha legközelebb találkozunk a spanyolokkal, már nem fogunk félni tőlük, mert tudjuk, mit kell tenni.
– Jelentős különbség volt a magyar válogatott játékában és koncentrációjában a két mérkőzés második félidejét tekintve. Mentálisan tudott váltani az együttes az itthon ötgólos vezetésről elbukott hajrá után, és ez hozta meg a sikert?
– Összességében nézve a két meccset, csökkenteni tudtuk a hibák számát. Mindenkinek meg kell értenie, hogy ezen a szinten minden rontást azonnal büntet az ellenfél. Ezt meg kell tapasztalni, a pályán megérezni, hogy mikor mit lehet és mit nem lehet megcsinálni.
Az Nso.hu oldalon a teljes cikk ITT olvasható.
Borítókép: A tatabányai mérkőzés után Golivin Vlagyimir kielemezte a hibákat (Fotó: Nemzeti Sport/Török Attila)
