A japán olimpikon nem kaphat tartózkodási engedélyt Svédországban

Míg magukat szírnek valló migránsok sokszor papírok nélkül is menedékjogot kaphatnak, addig egy japán olimpikon még tartózkodási engedélyt sem kapott Svédországban – írja a V4NA.

A Migrációs Hivatal eleinte egyik alapon sem adott menedékjogot neki, ezért a nő a Migrációs Bírósághoz fordult. A stockholmi migrációs bíróság úgy döntött, hogy a nő nem toloncolható vissza állítólagos hazájába, az észak-szíriai Al-Haszaka tartományba, az ottani súlyos konfliktus miatt, ami veszélyt jelent a civilekre. Ha Szíria másik tartományába biztonsággal utazhat vissza, akkor kitoloncolható, ezt azonban a Migrációs Hivatal nem tudta megállapítani, így a nő Svédországban maradhat, mivel a végső döntés értelmében “kiegészítő védelemre szoruló személyként” menedékjogot kapott.

Egy másik estben egy 82 éves, magát szíriainak valló menekült azért kapott menedékjogot, mert hazájában “különösen szánalmas körülmények között” kellene élnie, mivel rendkívül nehéz munkát találnia, ami a megélhetését biztosíthatná. A nő a beadványában megemlíti, hogy azért is akar az országban maradni, mert saját bevallása szerint korábban több gyermeke is Svédországba költözött.

Korábban már adott be menedékkérelmet, amit akkor elutasítottak. Ebben a magas vérnyomására hivatkozott, és arra, hogy keresztény, nő nemű, nincs férje, és a házát is elveszítette. Miután a Migrációs Hivatal elutasította a menedékjogi kérelmét, a migrációs bírósághoz fordult.

A bíróság akkor azzal az indokkal utasította el a nő menedékjogának megadását, hogy a keresztény és női mivolta még nem ok a menedékjogra, és vérnyomáscsökkentő gyógyszer Szíriában is kapható. A háza elvesztéséről szóló történetet pedig nem tartotta relevánsnak a bíróság, mivel túl kevés részletet tartalmazott.

Miután egyszer már megállapították, hogy a nő nem szorul védelemre, most mégis menedékjogot kap Svédországban a “különösen szánalmas körülmények” miatt, amit a hazájában kellene elviselnie. A bíróság különböző tényezőket ad össze, és végső döntésében többek között azt írta, hogy a 82 éves nőnek, férfi rokon nélkül nehéz megélni Szíriában.

Rengeteg pénzbe kerül a bevándorlás a svédeknek

A Svéd Demokrata párt augusztusban kiadott egy jelentést a bevándorlás költségeiről, amely több, a témában elismert kutatásra alapoz. A tanulmány szerint a lehető legszerényebb becslések alapján is a svéd adófizetők évente több mint a GDP 2 százalékát kénytelenek költeni arra, hogy fenntartsák az országba irányuló tömeges bevándorlást.

A “Bevándorlás és államháztartás 15 évvel később” című jelentés főként három kutatáson alapul, és arra az eredményre jutott, hogy a 2007-2021 közötti időszakban a menekültügyi bevándorlás és a kapcsolódó családi migráció úgynevezett nettó költségvetési költsége összesen 1 712 milliárd svéd korona volt, azaz átlagosan évi 114 milliárd svéd korona, ami a GDP 2,38 százalékának felel meg.

Borítókép: Sena Suzuki (Fotó: Wikipedia)