A japán olimpikon nem kaphat tartózkodási engedélyt Svédországban

Míg magukat szírnek valló migránsok sokszor papírok nélkül is menedékjogot kaphatnak, addig egy japán olimpikon még tartózkodási engedélyt sem kapott Svédországban – írja a V4NA.

Sena Suzuki japán elit jégkorongozót kitoloncolták Svédországból annak ellenére, hogy szerződése volt a Göteborg HC-vel. Amikor Sena Suzuki az év elején Pekingbe utazott, hogy harmadszor is részt vegyen az olimpiai játékokon a japán női jégkorong-válogatott színeiben, Svédországból azt a hírt kapta, hogy a Bevándorlási Bíróság elutasította a tartózkodási engedély iránti kérelmét, így nem folytatta a munkáját a Göteborgi Hokiklub jégkorongosaként.

A döntés a 30 éves japán nő másfél évvel korábban benyújtott kérelmére vonatkozik, amiről idén született döntés, de csak most derült fény az ügyre, amiről a Samnytt svéd hírportál számolt be. Suzuki akkoriban szerződést kötött a Göteborgs HC-vel, hogy a 2020-2021-es szezonra náluk jégkorongozzon, ezért tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be a Migrációs Hivatalhoz, amelyben azt kérte, hogy 2021. április 15-ig maradhasson Svédországban, hogy a teljes szezont végigjátszhassa.

“Jégkorongozóként szeretne fejlődni” – áll a kérelemben, amelyhez elküldte a szerződésének másolatát és a banki igazolásokat, amelyek bizonyítják, hogy el tudja tartani magát.

A japán elitjátékos azonban nem maradhat Svédországban. A Bevándorlási Hivatal nem adott neki több vízummentes napot a neki járó 90 napnál. A hatóságok szerint az alkalmazandó jogi szabályokra hivatkozva nem állnak fenn nyomós okok a tartózkodás meghosszabbítására. Ezután arra kérték a sportolót, hogy négy héten belül hagyja el Svédországot. Ellenkező esetben kitiltják az országból.

Sena Suzuki a Migrációs Ügynökség döntése ellen a Migrációs Bírósághoz fordult, ami idén februárban döntött a profi sportoló ügyében. A bíróság elutasította Suzuki fellebbezését többek között azt kifogásolva, hogy Suzuki nem kért tartózkodási engedélyt, mielőtt belépett volna Svédországba. Suzuki így nem folytathatja karrierjét Svédországban.

Ezzel szemben azok az illegális migránsok, akik sok esetben papírok nélkül, magukat szíriainak vallják, gyakran komoly ok nélkül is kaphatnak menedékjogot.

Egy magát szíriai mondó nő például azt állította, hogy azért kér menedékjogot, mert egy kurd tévéműsor műsorvezetője volt, ráadásul nő, és nincs családja a hazájában, az emberek így azt gondolhatják, hogy elvált, és akkor becsületgyilkosságok áldozata lehet. Emellett pedig saját bevallása szerint információkat terjesztett a kurd hadseregről. Ráadásul várandós is.

A Migrációs Hivatal eleinte egyik alapon sem adott menedékjogot neki, ezért a nő a Migrációs Bírósághoz fordult. A stockholmi migrációs bíróság úgy döntött, hogy a nő nem toloncolható vissza állítólagos hazájába, az észak-szíriai Al-Haszaka tartományba, az ottani súlyos konfliktus miatt, ami veszélyt jelent a civilekre. Ha Szíria másik tartományába biztonsággal utazhat vissza, akkor kitoloncolható, ezt azonban a Migrációs Hivatal nem tudta megállapítani, így a nő Svédországban maradhat, mivel a végső döntés értelmében “kiegészítő védelemre szoruló személyként” menedékjogot kapott.

Egy másik estben egy 82 éves, magát szíriainak valló menekült azért kapott menedékjogot, mert hazájában “különösen szánalmas körülmények között” kellene élnie, mivel rendkívül nehéz munkát találnia, ami a megélhetését biztosíthatná. A nő a beadványában megemlíti, hogy azért is akar az országban maradni, mert saját bevallása szerint korábban több gyermeke is Svédországba költözött.

Korábban már adott be menedékkérelmet, amit akkor elutasítottak. Ebben a magas vérnyomására hivatkozott, és arra, hogy keresztény, nő nemű, nincs férje, és a házát is elveszítette. Miután a Migrációs Hivatal elutasította a menedékjogi kérelmét, a migrációs bírósághoz fordult.

A bíróság akkor azzal az indokkal utasította el a nő menedékjogának megadását, hogy a keresztény és női mivolta még nem ok a menedékjogra, és vérnyomáscsökkentő gyógyszer Szíriában is kapható. A háza elvesztéséről szóló történetet pedig nem tartotta relevánsnak a bíróság, mivel túl kevés részletet tartalmazott.

Miután egyszer már megállapították, hogy a nő nem szorul védelemre, most mégis menedékjogot kap Svédországban a “különösen szánalmas körülmények” miatt, amit a hazájában kellene elviselnie. A bíróság különböző tényezőket ad össze, és végső döntésében többek között azt írta, hogy a 82 éves nőnek, férfi rokon nélkül nehéz megélni Szíriában.

Rengeteg pénzbe kerül a bevándorlás a svédeknek

A Svéd Demokrata párt augusztusban kiadott egy jelentést a bevándorlás költségeiről, amely több, a témában elismert kutatásra alapoz. A tanulmány szerint a lehető legszerényebb becslések alapján is a svéd adófizetők évente több mint a GDP 2 százalékát kénytelenek költeni arra, hogy fenntartsák az országba irányuló tömeges bevándorlást.

A “Bevándorlás és államháztartás 15 évvel később” című jelentés főként három kutatáson alapul, és arra az eredményre jutott, hogy a 2007-2021 közötti időszakban a menekültügyi bevándorlás és a kapcsolódó családi migráció úgynevezett nettó költségvetési költsége összesen 1 712 milliárd svéd korona volt, azaz átlagosan évi 114 milliárd svéd korona, ami a GDP 2,38 százalékának felel meg.

Borítókép: Sena Suzuki (Fotó: Wikipedia)