Édesapjának köszönheti, hogy nem lett birkákat terelő juhász

Halász Bence a magyar atlétika jelenlegi legfényesebb csillaga. A világbajnoki bronz-, Európa-bajnoki ezüstérmes kalapácsvető fiatalon nagy áldozatot vállalt a sportpályafutása érdekében, Jánoshalmáról Szombathelyre költözött. Ma már kijelenthetjük, anno az édesapja tanácsára jól döntött.

Fotó: [email protected]

Nem viccelődik Halász Bence, amikor azt mondja, hogy ma valószínűleg almát szedne és fuvarozna, máskor meg birkákat terelgetne, ha marad Jánoshalmán, és tizenévesként nem bízza a sorsát Szombathelyen a Németh fivérekre. Az idén 25 éves világbajnoki harmadik helyezett és újdonsült Eb-ezüstérmes dobóatléta testi erejének köszönhetően bizonyára édesapja gyümölcstermesztéssel foglalkozó vállalkozásában is jól hasznosította volna magát, kalapácsvetőként viszont alighanem gyorsan elkallódik és most nem őt emlegetnék a jövő évi budapesti világbajnokság egyik, ha nem az első számú magyar éremvárományosaként.

Alig múlt 14 éves, amikor jóakarói, de elsősorban édesapja tanácsát elfogadva összecsomagolt, és a családi házukat elhagyva beállt a híres-neves szombathelyi sportképző műhely tanoncai közé. Közel négyszáz kilométeres utat tett meg, de mindez semmi annak az útnak a hosszához képest, amit eddig élsportolóként tett meg, olyan mérföldköves állomásokat érintve, mint Doha, ahol 2019-ben vb-bronzérmet vehetett át, Berlint és Münchent, Eb-sikereinek, a bronznak, majd idén már ezüstnek a színhelyeit.

Küzdelmes, de fényesen sikeres sportpályafutása legelején egy önképző atlétaedző fedezte fel benne a tehetséget, de a legnagyobb csaták megvívásához az ő lelkesedése és tudománya idővel kevésnek bizonyult volna.

Ingázás, aztán nagy utazás

– Sokat köszönhetek Míg Gyuri bácsinak, aki valójában kőműves kisiparosként kereste a kenyerét, de kiváló érzéke volt az atlétikai mozgások tanításához. Azzal a tudással, amivel felruházott, már az általános iskolai háziversenyeket is sorra nyertem. Miközben az osztálytársaim azon iparkodtak, hogy a medicinlabdát a kijelölt vonalon túlra dobják, én többször is a szemközti falat bombáztam.

Két évig ingáztam Jánoshalma és Kiskunhalas között, hogy igazi atlétikai edzésekre járhassak, és hogy ne kelljen kétszer fordulnom, délben az édesanyám hozta utánam a frissen főzött ebédemet.

Ez amolyan hőskor volt az életemben, de a TF-en végzett édesapám többre tartott, ezért felhívta Szombathelyen Németh Lászlót és a figyelmébe ajánlott. Ez volt a döntő momentum, így kötöttem ki kamaszfiúként abban a környezetben, ahol csupa jó ember vett körül, de egy ideig még kellett a családi támasz is, ezért az édesanyám hétvégenként vonatra szállt, hogy elláson a főztjével és rendet tegyen a háztartásomban. Aztán vettünk egy kis lakást, ott rendezkedtünk be mind a ketten, ráadásul édesanyám kapott egy tanári állást, így ma is itt van velem és sok terhet vesz le a vállamról – mesélt az ifjú koráról az SzPress Hírszolgálatnak Halász Bence, aki a tanulmányait is Szombathelyen folytatta, jelenleg pedig a szakdolgozatát írja az ELTE Savaria Egyetem rekreációs szervező szak hallgatójaként.

Nem elég az érem, újabb csúcsdöntést szeretne

A formaidőzítés telitalálatának nevezhető, hogy Bence a 2022-es esztendő mindkét fontos erőpróbáján egyéni csúcsot javított, miközben egy olyan mérföldkövet is maga mögött hagyott, amit 2018-ban 43, 2020-ban pedig 12 centiméterre sikerült megközelítenie. A eugene-i világbajnokságon elért 80,15-ös dobásával került be a „80 méteresek klubjába”, tagságát a müncheni Eb-n erősítette meg egy ennél is jobban hangzó 80,92-vel.

– Azok után, hogy 2019-ben Dohában már bronzérmes voltam, szomorkodnom kellett volna, hogy idén csak ötödik lettem, de a helyezésemnél sokkal többet számított a négy éve várt első 80 méter feletti dobásom. Remélem, hogy jövőre hazai pályán ismét a dobogóra állhatok, de ha ez egy 81 méternél is jobb egyéni csúccsal sem sikerül, akkor búslakodni fogok – mondta őszintén Halász Bence, aki azért is reménykedik egy újabb mérföldkő elérésében, mert Németh Zsolt, a sevillai világbajnokságon ezüstérmes mestere már 1999-ben is 81,56-os egyéni csúccsal büszkélkedhetett, tehát őt is szeretné megelőzni.

A jövő évi budapesti dobócsatára készülő szombathelyi sportoló meg van győződve arról, hogy a legjobbnak számító idei évét 2023-ban egy még jobbal múlhatja felül. Abból indul ki, hogy van még mozgósítható tartaléka, erejét növelheti, technikáját pedig tovább tökéletesítheti.

– Nagy lépést tettem meg 2022-ben, ami nemcsak a két jó helyezésemből és az egyéni csúcsjavításaimból állt, hanem a kiegyensúlyozottan jó sorozataimból is, rendre hatból hat érvényes dobásom volt. Kellett ehhez a stabilitáshoz az a biztonságérzet is, amit a tavalyi térdműtétem után erősítéssel és gyógytornával sikerült kialakítani, így a szorítókötés viselését is elengedhettem. A teljesen jótól tíz százalékra lehetek, de felmerül bennem, hogy leszek-e valaha is százas, vagy a mostani állapotommal kell hosszú távon együtt élnem. A javulást az edzőim mellett Vörös Petra gyógytornásznak és Igaz Bálint mindenesnek is köszönhetem, utóbbinak egyedülálló képességei vannak a testi és lelki panaszok orvoslásához – mondta befejezésül Halász Bence.

Azt is elárulta, hogy idén átfogóan megváltoztatták az edzésmunkájának felépítését, aminek a minőségi technika csiszolgatása került a középpontjába, de dobó legyen a talpán, aki a kisebb könnyítés után az erősítő és erőnléti, valamint a robbanékonyságfejlesztő edzések közben lépést próbál tartani a magyar atlétika büszkeségével, mondhatni az arcával.

Borítókép: Bízik magában, még fejlődni szeretne (Fotó: Budapest2023 Zrt./Zsigmond László)