Szlovákia ellen nem számíthatott könnyű meccsre Nagy Lajos csapata, már csak azért sem, mert a házigazda a csoportkörben az Eb-ezüstérmes Romániát és Angliát is legyőzte, így hibátlan mérleggel jutott az elődöntőbe. A mérkőzésre kilátogató helyi magyaroknak köszönhetően szinte hazai pályán játszhatott a csapat, a mérkőzés elején piros, fehér és zöld füstben „úszott” a pálya.
A magyar válogatott az első perctől kezdve kiválóan játszott, és az eddigi legjobb teljesítményét nyújtotta a tornán, így nem volt meglepő, hogy a videobírózás után megítélt büntetőt Csoszánszki gólra váltotta, ezzel megszerezve a vezetést a 22. percben. Az első félidő ráadásában jött az újabb magyar gól, az újonc Győri Barnabás talált szépen a kapuba. Bár a 49. percben egy szerencsétlen Talabér-öngóllal szépített Szlovákia, majd támadott vészkapussal, az utolsó pillanatokban Barabás Miklós adta meg a kegyelemdöfést egy szép labdaszerzést követően.

A másik elődöntőben az Egyesült Államok – amelytől a csoportmérkőzések során 3-1-re kapott ki Nagy Lajos csapata – 2-2-es rendes játékidő után büntetőkkel jutott tovább, így a magyar válogatott a fináléban vághatott vissza. A döntő első 25 perce kiegyenlített játékot és óriási párharcokat. Mindkét oldalon adódtak jó helyzetek az első félidőben – a 16. percben például csak a kapufa mentette meg a góltól az amerikaiakat –, de a másik oldalon Tajtinak is akadt védeni valója.
A második félidő is óriási taktikai csatát hozott, bár nem túl gyakran forogtak veszélyben a kapuk, így is voltak nagy helyzetek. Például Bozsoki Imre előtt is akadt egy a 43. percben, amikor az amerikai labdaszerzés után egyedül vezethette a labdát a kapusra, de Boris Pardo nagyot védett. Igaz, a másik oldalon Tajti Bence sem unatkozott, de a rendes játékidőben nem esett gól, így büntetőkkel dőlt el a kupa sorsa. Első lövőként Csoszánszki állt a labda mögé, de Pardo védeni tudta a középre tartó labdát. Az amerikaiak játékosa, David Ortiz belőtte a büntetőjét, majd mutogatott Tajtinak, ami miatt kisebb dulakodás alakult ki a pályán. Hamar megnyugodtak a kedélyek, jöhetett Dunai András, aki nem is hibázott. Ahogy Sebastian Mendez sem, így Kozó Viktoron volt a világ szeme. Pardo azonban ismét hárított, így hős lett, de a magyar válogatott így is büszke lehet a teljesítményére. Nagy Lajos szövetségi kapitány csapata ezüstérmes lett a világszínvonalú tornán.