Zarándi László 1929-ben Kiskunfélegyházán született. Az 1952-es, helsinki olimpián az atlétikai versenyeken nagy magyar sikernek számított a férfi 4x100-as váltóban a Zarándi László, Varasdi Géza, Csányi György, Goldoványi Béla négyes bronzérme. A csapatukat „villámikrekként” ismerték. Zarándiék az előfutamukat és az elődöntőjüket is megnyerték, a döntőben pedig a favorit Egyesült Államok (40,1 másodperc), valamint a Szovjetunió (40,3) mögött végezve 40,5 másodperces idővel lettek bronzérmesek. A váltó két évvel később megnyerte a berni Európa-bajnokságot, ott 40,6 másodperc alatt teljesítette a távot, s a britek (40,8) és a szovjetek (40,9) előtt győzött. Pedig a mieinket nyomasztotta, hogy labdarúgó-válogatottunk nem sokkal korábban ott veszítette el a vb-döntőt... (Akkoriban egyébként még kézi méréssel mérték az időeredményeket.)
Zarándi László – aki a váltó első embere volt, és kiválóan rajtolt – pályafutása befejezése után a Testnevelési Főiskolán dolgozott tanárként, egyetemi docensként, majd az atlétikai tanszék vezetőjeként vonult nyugdíjba. Edzőként hosszú ideig a kétszeres fedett pályás Európa-bajnok és máig a férfi távolugrás országos csúcstartójának, Szalma Lászlónak a trénere volt, munkásságát pedig mesteredzői diplomával jutalmazták.
Zarándi László labdarúgó akart lenni
Zarándi László tavaly májusban nyilatkozott az SzPress Hírszolgálatnak, amikor Varasdi Géza 92 éves korában elhunyt Ausztráliában.
– Szomorú vagyok, hogy a mi sok csatát megvívott négyesünk tagjai közül Varasdi Géza éppen az olimpiai sikerünk hetvenedik évfordulójának évében távozott el. Még szomorúbb pedig azért, mert a váltónkból csak én maradtam az élők sorában, Csányi György és Goldoványi Béla sajnos már régen nincs közöttünk – mondta akkor.
– Valójában volt előttünk egy másik villámnégyes is, amit Goldoványi és Csányi mellett Tima Ferenc és Bartha László alkotott. Négyük közül utóbbi kettő az 1948-as londoni olimpia után visszavonult, a helyük betöltéséért válogatóversenyt írtak ki, ami Varasdit és engem juttatott a váltóba. Ami engem illet, nagyon lelkesen focista akartam lenni, és talán lettem is volna, ha látva a gyorsaságomat, a TF-es tanáraim nem beszélnek rá, hogy inkább vágtafutóként próbálkozzak. Bölcs tanács volt, jól tettem, hogy megfogadtam – mesélte.
Zarándi László akkor azt is elárulta, hogy boldog lenne, ha 2023-ban a budapesti világbajnokságon a díszvendégek sorában ülhetne.
Ma öt nappal a budapesti atlétikai vb megnyitója előtt hunyt el...
Az atlétikai világbajnokság hírei ITT találhatók meg.
Borítókép: A „villámikrek”: Zarándi László, Varasdi Géza, Csányi György és Goldoványi Béla (Forrás: Magyar Atléikai Szövetség)
