Egy óvás, ami nem tett jót a magyar–lengyel barátságnak + videó

Atlétáink az olimpiákon tíz aranyérmet nyertek, ennek tükrében kétségkívül meglepően hat, hogy a szabadtéri világbajnokságon egyet sem – így várjuk a szombaton kezdődő budapesti vb-t. Ám árnyalja a képet, hogy tíz nagy bajnokunk közül csak kettőnek (Kiss Balázs, Pars Krisztián) lett volna lehetősége világbajnokságon is győzni. A vb-história tizennégy magyar érmet, hét ezüstöt és hét bronzot jegyez.

ATHLETICS-WORLD-2019 Fotó: ANTONIN THUILLIER

Németh Miklós montreali győzelme után húsz évet vártunk a következő olimpiai aranyunkra. 1996-ban, Atlantában Kiss Balázs nyerte meg a kalapácsvetést (81,24 méter), aki egy év múlva az athéni vb-n negyedikként zárt (79,96), miként korábban az 1995-ös göteborgi vb-n is (79,02). Ám aligha bánja, hogy a kettő között jött ki neki a lépés. Kiss Balázs a 2001-es edmontoni vb-n a hatodik helyet szerezte meg (79,75).

Pars Krisztián kétszer is a dobogó második fokára állhatott

A 2012-es londoni olimpián Pars Krisztián diadalmaskodott a kalapácsvetésben (80,59), aki még most, 41 évesen a budapesti vb-t is célba vette, azonban a sorozatos sérülései, műtétjei miatt nem igazán volt esélye bekerülnie a vb-csapatba, a magyar rangsorban is csak hatodik lett. Ám 2005 és 2019 között így is nyolc világbajnokságon szerepelt, hatszor a legjobb hatban végzett, és kétszer ezüstérmet szerzett: 2011-ben Deguban 81,18 méterrel, 2013-ban Moszkvában pedig 80,30-cal. S Deguban mindössze hat centivel kapott ki a japán Murofusi Kodzsitól. Pars kétszer volt negyedik, egyszer-egyszer pedig ötödik és hatodik a világbajnokságokon. Érdekesség, hogy 2007-ben, Oszakában a 80,93 méteres dobása csak az ötödik helyhez volt elegendő.

Pars Krisztián közel volt az aranyéremhez Teguban Fotó: Europress/AFP/Kim Jae Hwan

A magyar atlétikának egy világbajnoka éppenséggel van, de Márton Anita a 2018-as birminghami fedett pályás vb-n nyerte meg a női súlylökést. Riói olimpiai bronzérmesünknek az összehasonlíthatatlanul rangosabb szabadtéri vb-ken egy ezüst jött össze, 2017-ben, Londonban. Ám ennek nagyon örülhet, hiszen az utolsó sorozat előtt csak a negyedik helyen állt.

A szabadtéri világbajnokságokon versenyzőink tehát aranyérmet nem szereztek, de hét ezüstöt és hét bronzérmet begyűjtöttek. A nemzetek összesített éremtábláján ezzel a 75. helyen állunk, s messze a legeredményesebbek vagyunk azok között, akik nem tudtak nyerni.

Hét magyar vb-érem kalapácsvetésben

A tizennégy érmünkből hét kalapácsvetésben született. Pars Krisztián mellett Németh Zsolt (1999, 79,05 m) és Annus Adrián (2003, 80,36 m) is a dobogó második fokára állhatott, Gécsek Tibor kétszer lett bronzérmes (1993, 79,54 m és 1995, 80,98 m), s van egy harmadik helye Halász Bencének is. Legutóbbi, 2019-es vb-érmünkhöz különös történet társul, ugyanis a lengyel Wojciech Nowicki – aki azóta megnyerte a tokiói olimpiát – szintén bronzérmes lett, pedig ő versenyzőnknél gyengébb, 77,69 méteres eredménnyel zárt. A lengyelek Halász első, 78,18 méteres dobását, amellyel megszerezte a harmadik helyet, a verseny után megóvták, mondván, hogy kilépett. S érvényteleníteni akarták Halász dobását. 

A zsűri utólagos videózás után igazat adott nekik a kilépést illetően, így a negyedik Nowicki bronzérmes lett, de Halásztól sem vették el az érmét, mert az indoklás szerint a további szereplését befolyásolta az első dobása.

Ez így is van, már bátran kockáztatott, és négy érvénytelen kísérlete lett. A kacifántos ügyben Halász, miután ő is megnézte a felvételt, állította, hogy nem lépett ki. Mi tagadás, ez a történet nem tett jót a magyar–lengyel barátságnak… S még egy „apróság”: az ezüstérmes francia Quentin Bigot egy centivel előzte meg versenyzőnket.

Bagyula István és Szerhij Bubka párharca

A világbajnokságon ezüstérmet szerzett Bagyula István (1991, rúdugrás) és Fazekas Róbert (2003, diszkoszvetés), bronzot Horváth Attila (1991, diszkoszvetés), Ináncsi Rita (1995, hétpróba), Zsivoczky Attila (2005, tízpróba), Baji Balázs (2017, 110 méter gát). Már említettük, hogy Pars Krisztián 2011-ben mindössze hat centire volt az aranytól, de ha úgy vesszük, Bagyula István még közelebb. Az 1991-es tokiói világbajnokság rúdugródöntőjében első kísérletére átjutott az 590 centin, ami senki másnak nem sikerült. A szovjetek három versenyzője közül Makszim Taraszov el is vérzett ezen a magasságon. Radion Gataullin két hiba után 595-re emeltetett, de nem járt sikerrel. A legendás Szerhij Bubka, aki 610 centivel tartotta a világcsúcsot, addig csak az 570-re ugrott egyet, 590-en aztán ő is rontott, így ő is kénytelen volt 595-re menni. S ezen is hibázott. A képlet egyszerű volt: ha Bubka az utolsó próbálkozására nem jut át felette, akkor magyar világbajnoka van a rúdugrásnak. De Bubka simán átugrotta, Bagyulának pedig ez utána már nem sikerült, pedig a harmadik kísérletével éppen csak leverte a lécet…

Az 1991-es tokiói vb-n Szerhij Bubka mögött a dobogón az ezüstérmes Bagyula István Fotó: AFP/Mandel Ngan

Külön szólni kell Baji Balázs 2017-es bronzáról is, hiszen ez az egyetlen vb-érmünk, amely a futópályán született. S bár Baji 34 esztendősen akár még most is ott lehetne a világbajnokság mezőnyében, két évvel ezelőtt lezárta a versenyzői pályafutását, és a vb szervezőbizottságában láthatjuk viszont. A még mindig csak 26 éves Halász Bence természetesen dobókörbe lép a Nemzeti Atlétikai Központban, és a tavalyi müncheni Európa-bajnokság második helyezettje, aki a bajor fővárosban 80,92 méterre javította az egyéni csúcsát, ezúttal is éremesélyes. S ha idén is olyan jól sikerült a formaidőzítése, mint tavaly, akkor bármi megtörténhet. 

Szerhij Bubka mindent eldöntő ugrása az 1991-es vb-n a YouTube-linken megtekinthető:

Az atlétikai világbajnokság hírei ITT találhatók meg.

Borítókép: Halász Bence a 2019-es dohai világbajnokságon (Fotó: AFP/Antonin Thuillier)