A világbajnokságok történetében a budapesti volt az első, amelyen bármelyik rúdugrószámban két aranyérmest hirdettek: Katie Moon és Nina Kennedy egyaránt háromszor rontott, mielőtt átjutott 490 centiméteren, majd a 495-öt egyikük sem tudta teljesíteni. Elvileg lett volna lehetőség szétugrással eldönteni közöttük a sorrendet, de nem éltek ezzel a lehetőséggel, inkább mindketten aranyérmesek lettek.
Két éve az olimpián férfi magasugrásban történt hasonló eset, akkor Gianmarco Tamberi és Mutaz Essza Barsim holtversenyes sikerének pillanata pozitív felhanggal járta be a világsajtót.
Katie Moon és Nina Kennedy támadásokat kapott
Moon és Kennedy esete valamiért mégis más utat járt be. Az amerikaiak korábbi világcsúcstartó futója, Michael Johnson provokatív kérdést intézett a szurkolókhoz: kedvelik-e a megosztott aranyérmet, s akkor is így éreznek-e, ha megszokottabbá válik.
S Moon későbbi Facebook-posztjából kiderül, ennél sokkal egyértelműbb támadásokat is kapott a döntésük.
„Szeretném felvilágosítani azokat, akik gyávának, szégyenletesnek, szánalmasnak tituláltak minket. A rúdugrás nem állóképességi verseny. Rövid ideig tudunk ugrani. Ha elfáradunk, nemcsak nehezebbé, hanem veszélyessé is válik. Az utolsó ugrásaim elemzéséből kiderült, hogy egyre messzebbről lendültem fel, az adrenalinnal együtt is meglátszott a fáradtság a teljesítményemen. Igazán egyértelmű döntés volt, hogy egészségesen és aranyéremmel fejezzem be a versenyt” – ezek Moon hosszú posztjának leglényegesebb gondolatai.
A budapesti atlétikai világbajnokság további híreit itt olvashatják.
Borítókép: Katie Moon a levegőben egy sikeres ugrás után (Fotó: MTI/Derencsényi István)
