Győri kézisuli az első 30 percben
A finálé zöld-fehér tengerben és természetesen telt ház előtt kezdődött a tatabányai arénában. Noha a Fradi lőtte a találkozó első találatát Kanor révén, a győriek ezen annyira felhúzták magukat, hogy innentől kezdve
a félidő végéig olyan űrkézilabdát mutattak be, hogy azt még a Fradi-szurkolók is megtapsolták volna, ha mindezt nem kedvenceik ellen mutatják be.
Sandra Toft még a lehetetlent is védte, a védelem majdnem tökéletesen működött – azért a Fradit 10 gólon tartani harminc perc alatt igencsak megsüvegelendő –, míg elől azért nem tömték ki a Fradit, mert Glauser felnőtt a feladathoz, és szinte egymaga tartotta küzdelemben a Ferencvárost. A játék képe alapján igencsak hízelgő volt az FTC számára a győriek 15-10-es vezetése.

Vajon mi történhetett a Fradi öltözőjében a szünetben?
A szünetben Allan Heine mester vélhetően „vért itathatott” játékosaival, mert mire vett egy-két levegőt Per Johansson, a győriek mestere, már 15-14 állt az eredményjelzőn. A mester gyorsan időt kért, pár keresetlen szóval helyre billentette a csapatát – néhány harsányabb szava a tomboló szurkolókat is túlharsogta –, és a Győr pár perc alatt helyreállította a „világ rendjét”, és amikor a két csapat bekanyarodott az utolsó negyedórára, már ismét 22-18 volt az előnyük a kisalföldieknek. Ami hamar lecsökkenhetett volna egygólos különbségre, ám Toft előbb Klujber, majd Lekics büntetőjét is kivédte, ám az utolsó 5 percre így is 22-20-as eredménnyel érkeztek meg a csapatok.

Az utolsó pillanatokban mentette döntetlenre a meccset a Fradi
A nézőtéren elképesztő hangulat uralkodott, mind a győri, mind pedig a Fradi-tábor beletette a lelkét is a csapatok buzdításába, és tették mindezt rendkívül sportszerűen, az ellenfelet egyáltalán nem szidalmazva. A két vezetőedző egymás után kérte ki az időket, míg a hajrában, amikor Cvijics találatával 23-22-re jött fel a Fradi, az izgalmak a tetőfokára hágtak.
A lehető legjobbkor előkerült Malenstein a Fradi számára, és a szélső 10 másodperccel a vége előtt bevágta a Fradi egyenlítő gólját, ám a döntetlenhez Glauser újabb bravúrja kellett, így maradt a 23-23, jöhettek a mindent eldöntő büntetők.
A Fradi-tábor azonnal rákezdett a „hej, hej, mi vagyunk a Ferencváros” buzdításra, csak úgy zengett a tatabányai sportcsarnok ettől, miközben a két parádézó kapus, Glauser és Toft vezetésével felkészült a hetesekre.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!