A Bajnokok Ligája 2004–2005-ös idényét a Liverpool az előző évi angol bajnokság negyedik helyezettjeként a harmadik selejtezőkörben kezdte el, ahol az osztrák Grazer AK ellen egy hazai vereség is belefért a főtáblára kerüléshez. A csoportkörből a Monaco mögött, a harmadik Olimpiakosszal azonos pontszámmal jutottak tovább a Vörösök, akik az egyenes kieséses szakaszban a Bayer Leverkusent, a Juventust és a Chelsea-t ejtették ki. Az AC Milan eközben olasz bajnokként rögtön főtáblás volt, egy barcelonai vereség ellenére csoportelső lett, majd a Manchester United és a városi rivális Inter elleni kettős győzelem után jöhetett egy nehézkesen megvívott PSV Eindhoven elleni párharc. Így következett 2005. május 25-én, Isztambulban a Liverpool–Milan BL-döntő.

2005 tavaszán a Milan ezüstérmes lett a Serie A-ban, és noha az Olasz Szuperkupát megnyerték a milánóiak, a kupából hamar kiestek, így trófeára kiéhezetten érkeztek Isztambulba. A Liverpool ennél is éhesebb volt, hiszen elvesztette a Ligakupa-döntőt, búcsúzott az FA-kupától és mindössze ötödik lett a Premier League-ben, azaz a következő évadbeli BL-helyért is küzdött május 25-én.
Mi történt 2005-ben a Liverpool–Milan BL-döntőn?
Nem úgy nézett ki, hogy az említett angol siker összejön, hiszen Paolo Maldini már az első percben vezetést szerzett a Milannak, majd Carlo Ancelotti csapatában Hernán Crespo még kétszer eredményes volt az első félidő végén. Szünetben (0-3) már szinte mindenki biztos volt az olaszok győzelmében, és csak a siker aránya tűnt kérdésesnek. Ám Rafael Benítez 4-4-1-1-es felállásról 3-4-2-1-esre változtatott, továbbá Vladimír Smicer után Dietmar Hamannt is pályára küldte, és ennek meg is lett a hatása. Az 54. percben Steven Gerrard tökéletes fejesével szépített a Liverpool. Bő egy perccel később Smicer átlövéséhez Dida kapus csak beleérni tudott. A 60. percben pedig Xabi Alonso kihagyott tizenegyese után a spanyol a kipattanót már értékesítette.
3-3, a Liverpool negyedórával a szünet után háromgólos hátrányt ledolgozva egyenlített!
Ekkor már inkább az volt a kérdés, hogy a Milan teljesen összetörik-e, de Ancelotti csapataira jellemző módon ilyenről nem volt szó. Sőt, a folytatásban a lélektani hátrány ellenére az olasz együttes állt közelebb a gólhoz, a rendes játékidőben, majd még inkább a hosszabbításban. A 117. percben Andrij Sevcsenko fejesénél, majd lövésénél akkora védést mutatott be Jerzy Dudek, hogy a Liverpool lengyel kapusa maga sem értette, hogyan tudott hárítani.