Segítség, nyertem!

Nem tudom, megfigyelték-e, mennyire elszaporodtak újabban az „ingyenes szűrővizsgálatok”. (Persze vannak igazi szűrések is, de nem azokra gondolok.)

Nem tudom, megfigyelték-e, mennyire elszaporodtak újabban az „ingyenes szűrővizsgálatok”. (Persze vannak igazi szűrések is, de nem azokra gondolok.) Ezeken a humanista eseményeken a megvizsgált páciensről azt szokták kideríteni, hogy állapota kétségbeejtő, hálni jár belé a lélek, a felépülésére pedig kevés a remény. Pontosabban remény csak akkor van, ha a „beteg” sürgősen megveszi a kizárólag a rendezőknél kapható gyógyászati csodakütyüt, amihez egyébként – micsoda szerencse! – momentán reklámáron hozzájuthat… Mire az ijedt „beteg”, aki rendszerint egyedülálló nyugdíjas, nyomban meg is vásárolja a „csak itt és csak most” hóbelevancot. (Ami persze teljesen fölösleges, ráadásul másutt fél áron is beszerezhető. Utóbb visszakozni, természetesen az eladó legnagyobb sajnálatára, nem lehet.)

Mindezt azért kanyarítottam ide, mert nemrég engem is felmért egy sima modorú aktivista az utcán (hogy szolgál az egészségem? ­Eszem-e, iszom-e rendesen, hát a lányokkal mi a helyzet, hehe stb.) Rá egy hétre jött a telefon: gratulálnak, nyertem, már csak be kell mennem hozzájuk az ajándékért. Valami csúnyát mondhattam, mert a kisasszony letette a készüléket.