A nyolcvan éve megkötött gyalázatos Molotov–Ribbentrop-paktumról tegnapi jegyzetemben írtam („aki addig kételkedett abban, hogy a szélsőbal és a szélsőjobb egy tőről fakad, csattanós választ kapott”) – ma itthoni „kisöccseikkel” folytatom. Nincs új a nap alatt.
Az MSZP nemzetiségi tagozatának alelnöke minap bejelentette: 26 év után huszadmagával kilép az újpesti tagszervezetből, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a párt együttműködik a Jobbikkal. Nagyjából ugyanekkor a Jobbik háttéralkut kötött Mirkóczki Ádám egri polgármester-jelöltségéért az MSZP–DK-kettőssel – cserébe ők a baloldal hajdúszoboszlói polgármesterjelöltje mellé állnak. A hír hallatán a szoboszlói Jobbik-alapszervezet valamennyi tagja kilépett a pártból. Kiábrándultan keseregtek, mivé lett a „nemzeti” Jobbik…
Néhai Csurka István már 2010 tavaszán megmondta: a Jobbik a szocialisták és az SZDSZ fantomszervezete. Aki a Jobbikra akar szavazni, tegye, de tudjon róla, ezzel az MSZP-t és az SZDSZ-t (illetve mai utódszervezeteit) támogatja. A MIÉP-elnök már a rendszerváltás másnapján, de talán már előtte meglátta a szabad demokratákban a szemfényvesztő parazitát. Negyedszázada a vad antikommunistára sminkelt Pető Ivánék gyalázatosan becsapták választóikat. „Mélymagyar álarcot öltve megosztani akarják a nemzeti egységet – írta Csurka.
– Alig burkolt hatalomátmentés zajlik liberális köntösben.”
Engem ez az egész a Terror Háza Múzeum „átöltözőszobájára” emlékeztet, ahol a megélhetési kisnyilas átbújik az ávéhás uniformisba. Ők Molotovéktól tanulták – a mostaniak Petőéktől.
A történelem (amelyet kivett volna az érettségi tárgyai közül az SZDSZ) ismétli önmagát.
