Ma, november hetedikén a Rezsőket ünnepeljük. Isten éltesse valamennyit! Nem volt ez mindig így. Évtizedeken keresztül a nagy októberi szocialista forradalmat éljeneztük e napon – így kérték odafentről. (Hasonlóan jártak a boldogtalan Izidorok is, velük április negyedikén babrált ki a marxizmus–leninizmus, az ő nevük napján állítólagos felszabadulásunkat ünnepeltették velünk negyven éven át.)
1917-ben e napon Szentpéterváron, a Néva folyónál horgonyzó Auróra cirkáló jelző lövéseire mindenhonnan leittasodott katonák, matrózok, gyári munkások és szövőnők rontottak neki a Téli Palotának azzal a ködös ötlettel, hogy végképp eltöröljék a múltat. (Ódon filmfelvételeken látni is, amint a felajzott emberek átmásznak a palota kovácsoltvas kerítésén – a nagy zűrzavarban nem vették észre, hogy a kapu nyitva volt…)
E naptól hosszúra nyúlt sötétség telepedett Oroszországra, amin még a későbbi villamosítás sem segített. A Vlagyimir Iljics Lenin szervezte show-műsort néhány, éppen ott időző magyar hadifogoly révén később mi is átvettük: Kun Béla ötletgazda és cimborái 1919-ben nálunk is hasonló vállalkozásba fogtak, ám a Tanácsköztársaság Kft. hamar csődbe ment. (Utódaik negyedszázaddal később – immár szovjet szakemberek segítségével – újraindították a próbálkozást. Az eredmény ismert.)
Azóta sok víz lefolyt a Néván. Történészek mára kiderítették: Lenint annak idején II. Vilmos Németországa pénzelte, hogy szervezzen odahaza „forradalmat”, amivel az antantszövetséges Oroszország kiiktatható a világháborúból. Így is történt. Vagyis a kopasz karmester, a bolsevizmus atyja valójában egy szimpla, lefizetett hazaáruló volt. Ma – kellő rémülettel – rá is emlékezünk.
