Két hónappal azután, hogy Óbuda polgármestere, Kiss László örvendezve jelentette: csaknem ötven év után újra megnyitották a római-parti plázst (Szabó Tímea, a körzet honanyja még bikinis fotóval is csalogatta a fürdőzőket), nemrég kiderült, a nagy hejehujázás valójában épületes szívatás volt. A kerületvezérkar ugyanis „elfelejtette” megemlíteni, hogy nagy esőzések után a Fővárosi Csatornázási Művek helyi szivattyútelepe, a szabadstrandtól pár utcával feljebb, rendszeresen emberi ürülékkel kevert szennyvizet ereszt a Dunába. Vagyis ilyenkor az önfeledt fürdőzők egyfajta turmixolt folyóvízben lubickolnak. (Hasonló helyzet áll fenn északabbra, a szentendrei szabadstrandnál is, ám ott esők után bezárják a strandot.) Egyébként kiderült, errefelé is ez volt a gyakorlat. (A szabadstrand hajdani bezárásáról így írt a Tükör című hetilap 1973. június 26-án: „Nagyszámú, székletből eredő baktériumtörzset találtak […], a megyeri Lidón még a vérhas kórokozóját is megtalálták!”)
A problémával természetesen Szabó Tímea fürdőző is tisztában volt, ugyanis még a kormányzatnál is kalapozott a megoldás érdekében. (Mintha nem tudta volna, hogy fővárosi tulajdonú és működtetésű területről van szó.) Nem is igazán érti az ember, miért akadt ki nála a számláló pár hete. „Beperlem a fideszes kerületi lapot, amelyik azt hazudja, hogy fekália folyik Óbudán a római-parti fürdőzőkre” – visította az Ezalényeg.hu hasábjain. Majd elismerte, van ott egy szennyvíztelep, ahonnan „folyik némi esővízzel kevert szennyvíz a Dunába”, ám – tette hozzá – olyankor nem szoktak strandolni az emberek. Gondolom, ő sem ilyen ürülékes időben domborított a plázson.
(Borítókép: Fürdőzők a római-parti szabadstrandon. Fotó: MTI/Balogh Zoltán)