Egy minapi, a V4-országokban végzett, az Európai Bizottság által kezdeményezett felmérés szerint a válaszadók több mint fele aggódik a sajtószabadság állapota miatt. Arányait tekintve nálunk, Magyarországon aggódnak a legtöbben: csupán harminc százalék nyilatkozott úgy, hogy szabad a sajtó – adta hírül a brit The Guardian. (Különös. Kétharmaddal nyert a kormányoldal, de hetven százalék szerint nincs sajtószabadság. Roppant különös.) A portál idézte Munk Veronikát, a Telex főszerkesztő asszonyát, aki úgy nyilatkozott, hogy a sajtószabadság magyarországi helyzetének gyors romlása figyelmeztetésül szolgálhat másoknak is.
(Olvasgatva a Telex kormányszapuló cikkeit, csodálkozom, hogy Veronika asszonyt még nem vitte el a nagy fekete autó.) Érdekes, engem még sosem kérdezgettek ilyen felmérőemberek. Én viszont most megkérdezem a tisztelt olvasót: tud-e ön olyan hazai sajtótermékről, amit valaha is korlátozott, betiltott volna az Orbán-kormány? Nem? Én sem. Nemzeti kormányok idején idehaza örökké lábbal tiporják a sajtószabadságot. Néhai Göncz Árpád államfő 1993-ban az olasz La Stampa című baloldali lapnak panaszkodott is a magyar liberális médiumokat ért támadásokról. (Ami azért volt érdekes, mert az Új Magyarországot, a Pesti Hírlapot és a Magyar Fórumot leszámítva a teljes sajtót ők uralták, tokkal-vonóval.) Később, az MSZP–SZDSZ-időkben „nem volt baj” a médiával, ám a 2010-es Fidesz-kormányok óta újra rabigában szenved a liberális újságírás. Ezt onnan tudni, mert örökké erről ír, beszél, szitkozódik az összes elnyomott hazai ellenzéki újság, rádió és televízió. (Helyszűke miatt nem sorolom őket.)
További Tollhegyen híreink
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Jászai Csaba)
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhez
Igazodási pont
Tizenkilenc éve, 2006. szeptember 17-én szivárgott ki Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök májusi, balatonőszödi beszéde.

Kukacoskodók
A kontinens vezetése újabban azon fáradozik, hogy rávegyen bennünket mindenféle tücskök, bogarak, lárvák és egyéb csúszómászók fogyasztására.

Van, aki papíron szereti
Az újságolvasás reggeli rituálé. Szeletke békebeli hangulat, kávéházi életérzés a múlt századelőből.

A kispadon
Mert a megfáradt embernek kell a merengés.
Véleményváró
Tovább az összes cikkhezA szerző további cikkei
Tovább az összes cikkhez
Igazodási pont
Tizenkilenc éve, 2006. szeptember 17-én szivárgott ki Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök májusi, balatonőszödi beszéde.

Kukacoskodók
A kontinens vezetése újabban azon fáradozik, hogy rávegyen bennünket mindenféle tücskök, bogarak, lárvák és egyéb csúszómászók fogyasztására.

Van, aki papíron szereti
Az újságolvasás reggeli rituálé. Szeletke békebeli hangulat, kávéházi életérzés a múlt századelőből.

A kispadon
Mert a megfáradt embernek kell a merengés.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhez
Igazodási pont
Tizenkilenc éve, 2006. szeptember 17-én szivárgott ki Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök májusi, balatonőszödi beszéde.

Kukacoskodók
A kontinens vezetése újabban azon fáradozik, hogy rávegyen bennünket mindenféle tücskök, bogarak, lárvák és egyéb csúszómászók fogyasztására.

Van, aki papíron szereti
Az újságolvasás reggeli rituálé. Szeletke békebeli hangulat, kávéházi életérzés a múlt századelőből.

A kispadon
Mert a megfáradt embernek kell a merengés.