Mi is megírtuk, hogy tavaly nyáron migránsok támadtak a linzi Pride felvonulóira; a felajzott előemberek csapatostul rontottak a büszke melegekre, kiadósan eltángálták a riszálókat. A felháborodott közvélemény az affér után azt feszegette, vajon miért nem siettek a járókelők az áldozatok segítségére? Mások arra keresték a választ, hogyan juthattak be a migránsok az országba. (Utóbbi persze hülye kérdés volt – mert beengedték őket.)
Azóta is azon merengek, hogyan tervezi a tűzeszű Nyugat összefésülni a pávatollas melegeket a harmadik világból érkező, nagytermészetű jövevényekkel?
Minap is ezen elmélkedtem, amikor azt olvastam, hogy Svédországban a tanfelügyelőség a korszellem slágertémáinak elfogadottságát vizsgálta a migrációs hátterű tankerületekben. Harminc iskolában 15-16 évesek hozzáállását mérték fel olyan kérdésekben, mint a homoszexualitás, a szexuális orientáció, az abortuszhoz való jog. A hivatal az intézetek kétharmadát elmarasztalta, amiért „demokratikusnak” nevezett kérdésekben nem teljesítettek megfelelően. Egyes helyeken például széles körű idegenkedést tapasztalnak a homoszexualitással kapcsolatban: „nyugtalanító módon jelentek meg a nemi különbségek a tanulók gondolkodásában”. Sok fiú elutasította az abortuszhoz való jogot, sőt macsó módon gondolkodott a férfi–női szerepekről. Elsősorban az iszlám származású diákokkal volt baj. Az egyik iskolában, ahol tíz diákból hat volt migrációs hátterű, a tanárok arról panaszkodtak, hogy komoly szerepkülönbségek tapasztalhatók a fiúk és a lányok között. A fiúk fiút alakítanak, a lányok pedig lányt.
Itt a világvége, a genderségit neki!
