Kerpel-Fronius 2019-ben főpolgármesternek is jelöltette magát, ám elbukta az előválasztást, akárcsak tavaly tavasszal a Momentum elnöki posztját, ahol a csörgősipkás kordonbontó, Gelencsér előzte meg. Momentán főpolgármester-helyettesként üldögél a Városházán, titulusa szerint ő felel az átláthatóságért, a részvételiségért, az innovációért és a fenntartható fejlődésért, bármit is jelentsen mindez. „Gyerekkoromban ministráltam is – mesélte egy ízben –, aztán jöttek a kamaszkori kérdések, és olyan ostoba válaszokat kaptam a plébánostól, amikkel eltávolított a formális vallásgyakorlástól. […] Az én hőseim az SZDSZ-ben voltak. […] Az 1990-es SZDSZ értékeiben egyébként semmi olyan nincs, ami ne lenne ma vállalható.” (Szegény valószínűleg nem tudja, hogy ilyen kijelentésekkel az ember önként ugrik fejest a politika pöcegödrébe.) Az SZDSZ után szavazott a Fideszre is, darabig az LMP környékén tett-vett, aztán jött a nagy szerelem, a Momentum. „A NOlimpia-kampány nagyon szimpatikus volt. […] Megismerkedtem Fekete-Győr Andrással […], és néhány hónap múlva kitöltöttem a felvételi nyilatkozatot.” Kerpel-Fronius emellett vegetatív nevettető. Jó múltkor például, amikor azt kérdezték tőle, hol tart a Lánchíd ügye, közölte: „Az a folyamat, hogy ezt most megcsináljuk, folyamatban van.”

Hozok bort.

Borítókép: Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes nyilatkozik a sajtónak a Fővárosi Közgyűlés ülése elõtt 2020. június 24-én (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)