„Tusványoson folytatja misszióját az Orbán nevű békegalamb” – enged betekinteni saját aggasztó állapotába a Hírklikk hasábjain Föld S. Péter betűvető. (A viccelődő ember annak idején a Ludas Matyi című bolsevik élclap munkatársaként próbálta megnevettetni a legvidámabb barakk lakóit – de csak felgyorsította a rendszerváltást.) Most azon rugózik szegény, hogy a magyar miniszterelnök képes volt a ma kezdődő erdélyi szabadegyetemet békemissziója fontos állomásának nevezni. Hallatlan!

Betegünknek annyiban igaza van, hogy az uniós döntéshozók finoman fogalmazva sem lelkesednek Orbán Viktor békemissziós munkásságáért. (A levegőért kapkodó Ursula von der Leyen például arra szólított fel minap, hogy a miniszterek ne vegyenek részt a budapesti informális tanácsüléseken. Az Európai Parlament hatvanhárom magasröptű képviselője pedig az EU vezető intézményeihez intézett levélben követeli, vonják meg Magyarországtól a szavazati jogot. Brávó!) A kormányfőt lebékegalambozó Föld S. lakáj szerint Orbán Viktor békemissziója „nem fontos állomás lesz, hanem sehova sem vezető vakvágány”. Az meg sem fordult a fejében, hogy a háborús felek külső beavatkozás nélkül nem lennének hajlandók béketárgyalásokra. Azzal, hogy a miniszterelnök nagyhatalmak vezetőivel tárgyalt, a béke lehetőségét villantotta fel az öt további évre tervezett vérontással szemben – ezért ijedtek meg ennyire az utolsó ukránig tartó háborúra spekuláló Ursuláék a brüsszeli terepasztalnál.

Még ha lezárnák is a háborút, azért azt úgy mégse lehet, ahogyan Orbán Viktor akarja, mert a végén még neki lenne igaza. Ne má’!