Nagy mennyiségben veszélyes

A Libanon fővárosában, Bejrútban múlt héten bekövetkezett pusztító robbanás okát máig nem sikerült tisztázni. Miként robbanhatott fel a kikötő egyik raktárában tárolt 2750 tonna ammónium-nitrát? – kérdezi mindenki. Hasonló katasztrófák elemzése segítheti a megoldást.

Másfél száz éve tudjuk, hogyan akadályozhatók meg az ilyen balesetek Fotó: Mohamed Azakir Forrás: Reuters

Az ammónium-nitrát fehér színű, kristályos anyag, egy szervetlen só – az ammónia nitrátja –, amelyet főként műtrágyaként használnak, ám vízmentes változata robbanószerek alapanyaga. Tiszta formájában nem tűzveszélyes, de hevítve különféle módon bomlik, gázok szabadulnak fel – nitrogén-oxidok –, illetve vízpára. És hő. Ha elegendő mennyiségű hő keletkezik, a reakció hihetetlen mértéket ölt, és nagy mennyiségű gázt termelve bekövetkezik a robbanás. Az ammónium-nitrát sokkal robbanásveszélyesebb, ha szénvegyületekkel, például fűtőolajjal vagy szénporral keveredik.

Miért tároltak ilyen hatalmas mennyiségű ammónium-nitrátot a libanoni kikötőben? Állítólag egy hajón érkezett a szállítmány, 2013-ban Mozambikba kellett volna szállítani, ám a hajót műszaki problémák miatt nem engedték tovább. A tulajdonosok időközben elszeleltek, az árut egy raktárba halmozták. A kikötői tisztviselők próbáltak megszabadulni tőle. Számos levelet küldtek egy bírónak 2014 és 2017 között, amelyben segítséget kértek az anyag exportálásához vagy eladásához – állítja a Reuters. Nem jártak sikerrel.

A helyszíni fotók alapján az ammónium-nitrátot normál raktárban tárolták, miközben ezt az anyagot éghetetlen, például betonból készült épületben kell elhelyezni, aminek közelében nem lehet éghető anyag. Még nem egyértelmű, de szinte biztosan volt valamilyen tűz a közelben. Egyes jelentések szerint egy konténernyi tűzijáték robbant fel, az okozta a pusztító tűzvészt.

– A raktárakban tárolt ammónium-nitrát robbanásának szinte száz százaléka ellenőrizetlen tüzek miatt következik be – olvasható Vyto Babrauskas véleménye a New Scientist portálon. (A New York-i székhelyű tanácsadó több tanulmányt írt az ammó­nium-nitráttal összefüggő balesetekről.) A legnagyobb pusztítással járó robbanás 1947-ben történt Texas Cityben, amikor több mint ötszáz ember halt meg egy 2300 tonna ammónium-nitrátot szállító hajó kirakodása közben. A 2001-ben Franciaországban, Toulouse városában, egy műtrágyagyárban bekövetkezett balesetben – ahol 31 ember vesztette életét – becslések szerint 40-80 tonna ammónium-nitrát robbant fel, melynek hatása 20-40 tonna TNT hatásával volt egyenértékű. Ammónium-nitrát robbant 2004-ben Svédországban, Romániában és Észak-Koreában. Utóbbi helyen vasúti szállítás során történt a súlyos baleset, amelyben – hírügynökségi jelentések szerint – 154-en vesztették életüket. A legutóbbi nagyobb eset 2013-ban volt a texasi Westben, amikor egy műtrágyaraktárban történt robbanásban tizenöt ember halt meg.

Másfél száz éve tudjuk, hogyan akadályozhatók meg az ilyen balesetek
Fotó: Reuters

A Hadmérnök.hu portálon megjelent tanulmány is megerősíti, hogy az ammónium-nitrát mint műtrágya önmagában nem robban, nem gyúlékony, de mivel oxidálószer, levegő jelenléte nélkül is segítheti más anyagok égését. Ezenfelül hő hatására, zárt térben robbanhat. Robbanás abban az esetben alakulhat ki, ha néhány raklap ammónium-nitrát az olvadási pontja fölé melegszik és megolvad. A robbanáshoz szükséges kritikus mennyiség (olvadék) átmérője legalább három méter. Ez azt jelenti, hogy 300 tonnánál kisebb mennyiség robbanása valószínűtlen. Magyarországon az ammó­nium-nitrát-műtrágyákat tilos ömlesztve tárolni, csak csomagolóeszközben tárolható a felhasználásig.

Körülbelül 150 éve tudjuk, hogyan akadályozhatók meg az ellenőrizetlen tüzek ilyen anyag közelében. Ha minden szabályt betartanak, elkerülhető a robbanás.

Ha nem, a bejrútihoz hasonló tragédia következhet be.