Óriáscápa bukkant fel a magyarok kedvenc nyaralóhelyén

Rendkívül ritka látványban lehetett része annak a horvát halásznak, aki a magyar turisták által annyira kedvelt Kvarner-öbölben Krk és Cres szigete között hajózott április 13-án. A helyi illetőségű rijekai halász hajójának útját ugyanis egy hatalmas óriáscápa keresztezte. A halásznak sikerült is videóra vennie a hajója körül közvetlenül a felszín alatt úszkáló óriási porcos halat. Az Adriai-tenger horvátországi partszakaszán öt hónappal ezelőtt láttak utoljára óriáscápát, ami a világtenger második legnagyobb cápa, illetve halfaja.

Óriáscápa úszik a part közelében, közvetlenül a felszín alatt (a kép illusztráció) Fotó: Wikimedia Commons/Hermés from Perth, Scotland

Az óriáscápa a félelmetes mérete és kinézete ellenére sem jelent semmilyen veszélyt az emberre    Fotó: Wikimedia Commons/Greg Skomal / NOAA Fisheries Service

Érdekes módon Horvátországban a tengerparti területek közelében egyre gyakoribbá váltak az óriáscápa észlelések, ami kérdéseket vet fel a viselkedésükkel és az élőhelyük változásával kapcsolatban. A szakértők szerint ez az eltolódás több ökológiai és éghajlati tényezővel is összefügghet. Az óceánok felmelegedése jelentős hatással van a plankton eloszlására, ami az óriáscápák fő táplálékforrása. Ahogy a tápanyagban gazdag vizek felmelegednek, a planktonvirágzás is gyakran közelebb következik be a parthoz, ez pedig ide vonzza a cápákat.

Valószínűleg szívrohamot kapnék, ha közelről látnám!

A táplálék elérhetőségében bekövetkezett változások mellett a különböző régiókban hozott védelmi intézkedések is hozzájárultak az óriáscápák nagyobb biztonságához, amelyekre - nem lévén természetes ellenségük-, a halászhálók jelentik a legnagyobb veszélyt. 

Horvátországban más cápafajokhoz hasonlóan az óriáscápák is törvényi védelem alatt állnak. 

Mivel bizonyos területeken csökkent a halászat és ezzel együtt az úgynevezett járulékos fogások száma is, ezért ezek a szelíd óriások nagyobb valószínűséggel merészkednek ki a partközeli régióba. Ezen túlmenően az óriáscápák nem területtartó, hanem rendkívül nagy távolságokat megtevő úgynevezett migráló cápák, amelyek számára egyes part menti régiók pihenőállomásként, vagy akár párzási és szaporodási helyként is funkcionálhatnak. 

A Földközi-tengerben honos nagytestű cápafajok közül több, így köztük az óriáscápa valamint a nagy fehér is honosnak számítanak az Adriai-tengerben     Fotó: NOAA

A Kvarner-öbölbeli óriáscápáról most készült felvétel komoly izgalmat és kíváncsiságot váltottak ki az interneten, a kommentek pedig elárasztották a közösségi média platformjait. Sokan fejezték ki félelmüket és olyan megjegyzéseket tettek, mint például "Micsoda gyönyörű vadállat!" vagy "Valószínűleg szívrohamot kapnék, ha közelről látnám!" A videót Pero Ugarković tengerbiológus osztotta meg a Živi svijet Jadranskog mora ( Az Adriai-tenger élővilága) nevet viselő Facebook-csoportban, ahol gyorsan nagy nézettségre tett szert a felvétel. De mennyire jogosak ezek a félelmek, hogy a mediterrán vizekben és így az Adriai-tengerben is élnek-e az emberre nézve potenciálisan veszélyes cápafajok?

Sokak számára hihetetlen, de a nagy fehér is honos faj az Adriai-tengeren

A Földközi-tengerben honos cápafajok közül az óriáscápa után a nagy fehér cápa (Carcharodon carcharias) számít a legméretesebbnek, amely viszont a nagyobb rokonával szemben már korántsem számít veszélytelennek.

A nagy fehér cápa maximális méretével kapcsolatban megoszlik a szakértők véleménye. Általánosan elfogadott konszenzus szerint a legnagyobb egyedek teljes testhossza maximum 6,5 méter,  a testtömegük pedig 2,5 - 3 tonna körüli. A világrekordernek tartott nagy fehér is a Földközi-tengerből származik, amelyet 1987-ben a Máltához tartozó Filfla zátonynál fogott ki egy helyi halász, Alfred Cutajar. A halász a több mint 24 óráig tartó fárasztás után Marsaloxx kikötőjébe vitte zsákmányát. A több szakértő által is megkérdőjelezett hitelességű mérési adat szerint Cutajar nagy fehér cápájának 7 méter és 13 centiméter volt a teljes testhossza.

A mediterrán térségben egészen az 1970-es évek végéig a tunéziai Cape Bon, valamint a Málta és Lampedusa által határolt tengeri térség mellett a horvátországi partvidék, ezen belül is a Kvarner számított a földközi-tengeri nagy fehér cápák másik legfontosabb előfordulási területének. 

Az 1987 áprilisában kifogott eddigi világrekorder máltai nagy fehér cápa, amelynek teljes testhossza 7 méter 13 cm volt     Fotó: Mundus Shark

Ezt az itt történt halálos kimenetelű balesetek relatíve magas száma is jól illusztrálja. 

Az amerikai Shark Researche Institute ( Princeton, New Jersey) a horvát Halászati és Oceanográfiai Intézettel (Split, Horvátország ) közösen 150 évre visszamenőleg elkészítette a horvátországi Adrián történt dokumentált cápatámadások jegyzékét. Kimutatásuk szerint 1868 és 2008 között összesen 25 regisztrált cápatámadás történt az adriai vizeken, amelyből 11 végződött halállal. A kutatás szerint e dokumentált támadások több mint 90 százaléka bizonyítható módon nagy fehér támadása volt, a halálos kimenetelű esetek pedig kivétel nélkül e faj számlájára írhatók. 

A nagy fehér cápa honos faj az Adriai-tengerben, bár napjainkra rendkívül ritkává vált    Fotó: Elter Tamás

Egy másik, a mediterrán nagy fehér cápák kutatására szakosodott szervezet, a milánói székhelyű Mediterranean Great White Shark Attack Files kurátora, dr. Alessandro de Maddalena olasz tengerbiológus kutatása szerint 1828 és 2000 között összesen 83 hitelesnek tekinthető fehér cápa támadás történt az Adriai-tengeren, ami összesen 86 egyedhez volt köthető. A Kvarner-öbölhöz fűződő első dokumentált és halálos kimenetelű nagy fehér cápás incidens még az Osztrák-Magyar Monarchia idején, 1907-ben történt, amikor egymás után két fürdőző is cápatámadás áldozatául esett, egyikük Krk, a másikuk pedig Hvar szigeténél.

Magyar nevű áldozat Losinj szigeténél, véres sorozattámadás Opatija előtt

Az 1930-as és az 1970-es évek között megszaporodtak a horvát Adrián történt halálos kimenetelű nagy fehér támadások. 1934. augusztus 11-én a népszerű nyaralóváros, Mali Losinj közelében fekvő Susak szigeténél fürdőző 18 éves Novák Ágnesre támadt rá egy hat méter hosszúra becsült nagy fehér. A fiatal lány nem élte túl a tengeri ragadozó támadását. 

Az Adriai-tenger űrfotója. Az Adriában 27, más forrás szerint 30 cápafaj számít honosnak    Fotó: NASA/ESA

Két nappal később a Rijekai-öbölben figyeltek fel helyi halászok egy szintén 6 -6,5 méter hosszú óriási fehér cápára. Nem sokkal ezután, augusztus 30-án a Kvarner-öbölbeli Krajlvicánál újabb támadás történt, aminek szintén egy fiatal nő, a 21 éves Zorica Princ lett az áldozata. A szemtanúk beszámolója szerint a nőt egy 6-6,5 méter körüli nagy fehér ragadta el, amiből arra a következtetésre jutottaka szakértők, hogy ugyanaz az egyed lehetett a támadó, amelyik Novák Ágnessel is végzett. 1955-ben egy augsburgi illetőségű nyugat-német turista járt szerencsétlenül Opatija (Abbázia) strandján. A parttól mintegy 100 méterre úszkáló férfit egy óriási nagy fehér támadta meg, amely egyszerűen kettéharapta az áldozatát. 

Az Adriai-tengeren történt összes halálos kimenetelű cápatámadás hátterében a nagy fehér áll    Fotó: International Shark Attack File

Hat évvel később Opatija ismét véres incidens helyszínévé vált. 1961. szeptember 24-én a híres fürdőváros patinás szállodasora előtti strandon, a parttól alig 100 méterre a belgrádi illetőségű 19 éves egyetemistát, Sabit Planic-ot támadta meg a szemtanúk szerint egy öt méter körüli nagy fehér cápa. A ragadozó letépte a fiatalember egyik karját és lábát, ezért amikor a vízimentők a csónakba emelték, már elvérzett. Két évvel később, 1963-ban az Adriai-tenger szemközt fekvő olaszországi partszakaszán, Riccione vizein egy 21 éves nyugat-német állampolgárságú fiatalember, a 21 éves Manfred Gregor esett nagy fehér cápa támadás áldozatául. A fiatal férfit légzőcsöves búvárkodás közben támadta meg a cápa, amit az áldozat által elszenvedett és halált okozó sérülések alapján 4,5 méter hosszúra becsültek a szakértők. 1966-ban Mljet szigeténél követelt újabb áldozatot a nagy fehér cápa támadása, amit rövid időn belül a Kvarner-öbölbeli Bakar mellett követett egy másik incidens; ekkor egy tonhalvarsa közelében fürdőző csehszlovák turistát ragadott el a "fehér halál". 1970-ben a horvátországi Novigrad partjai előtt egy helyi légzőkészülékes búvár, Zoran Juricic életét oltotta ki a mélyben váratlanul rátámadó nagy fehér cápa. 

A múltban az Adriai-tengeren nem mentek ritkaságszámba az extrém nagy, akár hat méteres, vagy még hosszabb nagy fehér cápák semFotó: Victor Lin

A rá következő évben, 1971-ben a lengyel állampolgárságú turistát, Stanislav Klepnáta horvátországi Ika közelében marta halálra egy nagy fehér cápa. 

A mindeddig utolsó halálos kimenetelű horvátországi cápatámadás 1974. augusztus 10-én történt Omis közelében. 

Az áldozat, a német illetőségű Rolf Schneider a part közvetlen közelében légzőcsővel búvárkodott amikor hirtelen egy öt méteresre becsült nagy fehér cápa támadta meg. Az áldozat nem élte túl az incidenst. 

A Kvarner-öböl látképe, jobbra Opatijával. A múltban a Kvarner számított a mediterrán nagy fehér cápák egyik legfontosabb előfordulási területének     Fotó: Wikimedia Commons

Az eddig legutolsó adriai nagy fehér támadás 2008. október 7-én történt, a horvátországi Vis szigeténél.

 Négy szlovén légzőcsöves búvár a parttól alig 20-25 méteres távolságban mintegy 5-6 méteres vízmélységben szigonypuskával halakra vadászott, amikor egyikükre, a 43 éves Domjan Pecekre egy öt méter körüli nagy fehér cápa támadt rá. Az áldozat a súlyos sérülései ellenére túlélte az incidenst. Az 1970-es évek végétől a nagy fehér cápák száma rendkívül megritkult az adriai térségben, aminek hátterében a környezetszennyezés és a túlhalászás miatt megbomló ökológiai egyensúly állhatott. A 2000-es évek elejétől ismét történt néhány észlelés, ami arra utal, hogy ismét visszatérhetnek az Adriára a nagy fehér cápák.

A Kvarner-öbölben most április 13-án történt cápaészlelés alanya:

• a plankton-szűrögető életmódot folytató óriáscápa,
• ami az életmódja miatt nem jelent semmilyen veszélyt a fürdőzőkre,
• ezt megelőzően pedig tavaly decemberben történt óriáscápa észlelés az Adriai-tenger horvát partszakaszán.