Milyen volt gyereknek lenni a középkorban?

Hihetetlen belegondolni, de az ekkortájt alapított európai iskolák közül vannak, amik még ma is működnek, így mindenképp izgalmas belegondolni, vajon mi lehet a siker titka.

Matematika mint bölcsészettudomány?

Csak gondoljunk bele, mi lenne, ha ma matekozni szeretnénk a bölcsész szakon! Fontos megjegyezni, hogy a kora középkori Európában nem igazán létezett a rendszerszintű, formális oktatás. A szellemi élet eleinte főképp a kolostorok, monostorok területén zajlott, ahol a szerzetesek kódexek másolásával, szent és világi szövegek fordításával foglalkoztak.

Bőrkötésű könyvek a gyöngyösi ferences könyvtárban. A bibliotéka az ország egyetlen, a középkor óta folyamatosan működõ gyűjteménye (illusztráció)
Fotó: MTI/Komka Péter

A sokat emlegetett hét szabad művészetet is ennek a kornak köszönhetjük, ugyanis ez a hét tudományág jelentette az alapműveltséget, és később az egyetemi hallgatók alapozó bölcsészeti képzését is ezeknek a területeknek a tanulmányozása tette ki. A hét szabad művészetet két részre osztották: az elsőbe (trivium) a grammatika, a retorika és a dialektika, a másodikba (quadrivium) az aritmetika, a geometria, az asztronómia és a zene tartoztak.

Ha város van, iskola is kell

Nem meglepő módon az oktatást a városiasodás folyamata lendítette fel. A nagyobb katedrálisok és székesegyházak mellett alapították meg az első kimondottan oktatásnak dedikált intézményeket, később pedig az első egyetemek is Európa legnagyobb városaiban jöttek létre. A középkori, nívós egyetemek a XI-XIII. században születtek, s ehhez a trendhez hazánk is csatlakozott a pécsi egyetem 1367-es megalapításával.

A teljes cikket ITT olvashatod tovább.