A Librivel cenzúráztatják a szerzőket

Van még új a nap alatt… November 8-án a 168 Óra című lapban megjelent egy olvasói levél, amelyet Nyíri Pál „kultúrantropológus, tudományos főmunkatárs, University of Oxford” jegyez. A levél lényege a következő: nevezett úr mélységes felháborodását fejezi ki amiatt, hogy a Libri könyváruházban egyszerre négy Lovas István-kötetet árulnak. Nyíri úr ezért első felháborodásában levelet írt a Libri igazgatójának, „kérve, hogy Lovas István és a hozzá hasonló szerzők könyveit legalább a vásárlók által különösen jól hozzáférhető kínálópultokról vonják be. Ellenkező esetben (…) kénytelen leszek tudomásul venni, hogy a Libri az intoleranciát támogató vállalkozás. Ezért saját könyveim árusítását a hálózatnál nem engedélyezem, ott nem vásárolok, és ezúton is felhívom ugyanerre a magyar és külföldi írókat, olvasókat és intézményeket” – fenyeget meg bennünket a szerző. Majd miután a Libri értékesítési igazgatója azt válaszolja őneki, hogy „Magyarországon cenzúra utoljára Aczél György idején volt, és azt a Libri nem kívánja újra bevezetni”, Nyíri továbbra is a vásárlói bojkottot szorgalmazza, mint jól bevált eszközt. Majd e sorokkal fejezi be írását: „Ne menjünk tehát az Auguszt cukrászdába, amíg a Magyar Demokratát kínálja vevőinek. Ne üljünk Taxi 2000-be, amíg a Magyar Fórumban hirdet. És talán, ha fájó szívvel is, ne vásároljunk a Libriben, amíg Lovas Istvánt árul.”
Eddig nem foglalkoztatott különösebben az ügy. Bosszankodtam persze, hogy miképpen lehet valaki ennyire ostoba, intoleráns szoci, és sejtettem azt is, hogy a „Lovas István és a hozzá hasonlók” kitétel rám is vonatkozik, mivel a Libri jelenleg három könyvemet árulja, úgy mint a Falig érő liberalizmust, az 1100 év Európa közepén első kötetét, illetve az 1956 – hogy legyen jel című albumomat. Bosszantott továbbá az a leírhatatlan bornírtság, amely a híres és kiváló Auguszt cukrászda bojkottjára szólít fel – Istenem, azok a régi rizsfagyik! –, amely az általam is naponta igénybe vett Taxi 2000 társaságot akarja „likvidálni”, amely társaság egyike a legpontosabb és legmegbízhatóbb taxis cégnek, s amely társaság igen sokat tett azért, hogy a taxisblokád utáni, taxisok iránt érzett ellenszenvemet megtörje. Bosszantott, hogy a 168 Óra idáig jutott (bár lehet, hogy mindig is itt volt, csak én nem vettem észre, hiszen rendszeres szerzőjük is voltam úgy 1996-ig). Bosszantott, hogy 12 évvel a rendszerváltozás után valaki még mindig ki akarja tiltani a könyvesboltokból a neki nem tetsző irodalmat.
A bosszankodásból azonban mára felháborodás lett.
Történt ugyanis, hogy a 168 Óra november 22-i száma ismét közölt egy olvasói levelet, amely újfent a Librivel foglalkozik. E levél szerzője nemcsak ostoba, mint Nyíri, de gyáva is, ugyanis aláírás helyett a „név és cím a szerkesztőségben” formulát „használja”.
(Vagy gyáva, vagy a szerző Mester Ákos maga…) Nos, e második levél továbbviszi azt a gondolatsort, miszerint „Lovas István könyveit hangsúlyozottan főhelyre teszik” – ez volna az eredendő bűn! –, de az ismeretlen szerző figyelmét felkeltette a Képes Extra című kiadvány címlapja is, amely – úgymond – tükrözi a „Libri új irányvonalát”(?), ugyanis ezen a címlapon „Vendégeink voltak októberben – középre szerkesztve Lovas István és Járai Judit fotója” látható.
A mi gyáva emberünk még kikéri magának, „hogy már egy könyvesboltba se léphessek be nyugodt szívvel”, aztán elcsitul.
E második levél tartalmát tekintve nem különbözik a Nyíri-féle elmebajtól, annál inkább különbözik a 168 Óra eljárása, és a levél következménye!
Előbb az eljárásról: a 168 Óra meghamisított egy címlapfotót, a Képes Extra címlapfotóját, hogy a maga eszközeivel is alátámassza a mondanivalót, amellyel teljes mértékben azonosul. Olvasóink kedvéért most közöljük az eredeti képet, illetve azt, ami a 168 Órában is megjelent.

További magyarázatra nincs szükség. Ám a történet csak most kezdődik. Ugyanis tegnap lett volna új könyvem bemutatója a Libri könyvpalotában. Csakhogy a Libri egyik tulajdonosa (Capital Kft., Balogh Ákos) jelezte az igazgató úrnak, hogy szerencsés lenne, ha a könyvbemutatót nem a könyvpalotában tartanák meg.
Eddig négy könyvem jelent meg. Három alkalommal a Libri könyvpalota adott helyet a bemutatkozásnak. Minden alkalommal telt ház volt – csakúgy, mint Lovas István bemutatóin. Üzleti szempontból megkérdőjelezhetetlen a Libri érdeke – egy könyvkereskedés könyveket ad el, és minél többet, annál jobban jár. Lovas István új kötete hatalmas siker, az Élet és Irodalom két héttel ezelőtti számában közölt sikerlista élén áll, maga mögé utasítva az összes Harry Pottert. Amikor pedig tavaly megjelent a Falig érő liberalizmus című kötetem, az akkori sikerlista (szintén az ÉS hozta le) így kezdődött: 1. Lovas István, 2. Bayer Zsolt, (…) 8. Esterházy Péter.
Ezek a tények. No és az, hogy egy Balogh Ákos két, 168 Órában megjelent ostoba levél miatt megijed.
A szocik és a liberálisok „sikere” két dologban rejlik: hihetetlen agresszivitásukban, továbbá abban, hogy még mindig elhiszik egyesek, hogy ők nagyon sokan vannak, és a szavukra muszáj odafigyelni, illetve fenyegetéseiket muszáj komolyan venni.
Nem muszáj.
Nem lett volna muszáj.
2002-ben pedig nem lehet cenzúrázni. És majd meglátjuk, mikor jár a Libri rosszabbul: ha Nyíri Pál és a „név és cím a szerkesztőségben” elvtársai bojkottálják a Librit, vagy ha a mi olvasótáborunk. (Bár én semmiféle bojkottra nem szólítom fel olvasóimat. Mert szeretem a Librit, s mert a könyvolvasás nem bojkott kérdése, hanem az ízlésé.)
Mindenesetre Balogh Ákosnak puszi – olvasóimat pedig időben fogom tájékoztatni, hol és mikor lesz új kötetem bemutatója. S kérem, jöjjenek el minél többen. A demokrácia nagyobb dicsőségére. S nehogy azt gondolja valaki, hogy Balogh Ákoson kívül bárki becsinált két ostoba levélíró és a 168 Óra miatt.