Világméretűvé lett a paranoia, amikor az ENSZ is célponttá vált. Voltak, akik még emlékeztek rá, hogy bizonyos Orbán Viktor 2015-ben világkvótát javasolt a szervezet ülésén. Azóta nagyot fordult a történelem, és amikor a főtitkár Antonio Guterres azt szorgalmazta, használják ki a bevándorlás előnyeit, ő személyesen és az Egyesült Nemzetek Szervezete egészében is a választásbefolyásolók feketelistáján találta magát. Noha jelenleg csak olyan bevándorló tartózkodik az országban, akit a kormány engedett be – vagy jó pénzért, vagy azért, mert úgymond udvariasan kopogtatott –, a riogatás elképesztő méreteket öltött. Jött Ingeborg Gräßle, az Elios-ügyet vizsgáló EP-bizottság elnöke, aki a nemzet vejének lejáratásával próbálkozott az ördögi Brüsszel emberi megtestesüléseként. Nem maradhattak ki az ukránok sem, akikkel szemben szintén könnyen mozgósítható a tábor a kétségkívül elfogadhatatlan oktatási törvény okán. Még a népszerű közösségi hálós figurát, Tibi atyát is megtalálták – miután már neki is sok lett az uszítás –, de folytathatnánk a sort a vérig sértett bécsiekkel, a svéd rénszarvasokkal, a csengeri asszonykórussal, esetleg a különféle számlákat rejtegető svájciakkal.
Egy főre jutó ellenségek számában egyre jobban állunk tehát. Igen ám, de a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választás azt mutatta, hogy a folyamatos ellenségképzéssel tele a hócipője a többségnek. Ennek alapján is reméljük: lesz ok meglepődni kormányoldalon, amikor április 8-án kiderül, hogy a magyar emberek is szerettek volna beleszólni a választásba.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!