Egy visszaeső bűnöző portréja (1. rész)

Czeglédy az, ami: egy visszaeső bűnöző. S hogy mindeddig megúszhatta a börtönt, az kizárólag a politikának, valamint a bíróság(ok) hozzáállásának köszönhető.

A DK kedvenc jogásza a jelek szerint elkerülheti a felelősségre vonást az uniós választás eredményeinek jogerőre emelkedéséig Fotó: Havran Zoltán

Czeglédy Csaba – ez a név és a mögötte álló visszaeső bűnöző nem önmagában érdekes, hanem mint a baloldali politika és politikusok, a balliberális média és az igazságszolgáltatás (inkább jogszolgáltatás) összefonódásának, elvtelenségének, bűnpártolásának és bűnleplezésének állatorvosi lova. Egyszer-smind kiviláglik a Czeglédy-ügyből az is, hogy ha valaki befolyásolja a bíróságokat, akkor az nem a kormány és a jelenlegi kormánypártok, bárhogy is hisztériázzon ez ügyben a baloldal – tegyük mindjárt hozzá: igazi farizeus módjára.

Czeglédy az, ami: egy visszaeső bűnöző. S hogy mindeddig megúszhatta a börtönt, az kizárólag a politikának (Gyurcsányékhoz és a baloldalhoz fűződő, nyilvánvalóan nem érdek nélküli kapcsolatának), valamint a bíróság(ok) hozzáállásának köszönhető.

Lássuk akkor Czeglédy Csaba életútját, elkövetésről elkövetésre, büntetőeljárásról büntetőeljárásra, felfüggesztettről felfüggesztettre, megúszásról megúszásra. Érdekes, vérlázító és fölöttébb tanulságos história ez!

Czeglédy 16 évesen lépett be az MSZP-be (!), majd egyetemista korában kezdett el diákmunka-szervezéssel foglalkozni. Közben el nem múló vágya volt, hogy médiaguru is legyen, megalapította a Nyugat.hu portált (ma a DK és Gyurcsány legelvakultabb, leggusztustalanabb kiszolgálója), és maga alá gyűrte a SzóKöz Rádiót is.

Fő műve azonban, hogy az elsők között alapított diákszövetkezetet: az Orlay Szakközépiskola Rébusz Iskolaszövetkezetnek 2000-ig elnöke volt, ám ez majdnem a veszte lett – de csak majdnem. De nézzük előbb, hogyan is működtek anno ezek a diákszövetkezetek, idézzük fel a PestiSrácok 2017. szeptember 28-án megjelent tényfeltáró cikkét:

„Az iskola mellett a 90-es években egyre többen vállaltak munkát, hogy finanszírozni tudják a tanulmányaikat, többek között az MSZP–SZDSZ-kormányzat által bevezetett tandíjat. A diákoknak olyan munkalehetőségekre volt szükségük, ami rugalmasan alakítható iskolai kötelezettségeikhez, és valamilyen garanciát is nyújt arra, hogy kifizetik. Az iskolaszövetkezet lényege, hogy egy minimális, általában ezer forint tagdíjért – amit a kilépéskor visszakap – taggá válik, ezért cserébe a szövetkezet partnercégei által kínált munkalehetőségek közül szabadon választhat. A cégek az időszakos többletmunkára a szövetkezeteknek adják le az igényüket. Kezdetekkor, a 90-es években 300-500 forint volt az órabér egy diák után. A szövetkezeti modell szerint a nettó árbevétel minimum 85 százalékát diáktagok kifizetésére kellene fordítani és csak 15 százalék lehet a működtetés fedezete. A diákmunkát illető közterhek: áfa, társasági adó, iparűzési adó, szja.

Igaz, hogy így jóval kevesebbet keresnek a diákok, mint ha közvetlenül álláshirdetésre jelentkeztek volna, de a szövetkezeti forma mégis biztonságot jelent, egyfelől arra, hogy ki fogják fizetni, másfelől, hogy úgy szervezik számára a munkát, hogy számításba veszik a vizsgaidőszakot, a felkészülést.

A hazánkban egyre szaporodó multik hamar felismerték az olcsóbb munkaerőben rejlő lehetőségeket, és egyre nagyobb igényekkel álltak elő. Az Orlay Szakközépiskola Rébusz Iskolaszövetkezetnek 2000-ben, amikor a botrány kitört, azaz Czeglédy először lebukott, már húszezer tagja volt.”

De mivel is bukott le Czeglédy már ekkor, 2000-ben? Az első büntetőügy tizenegyrendbeli jogosulatlan adatkezelés és kétrendbeli magánokirat-hamisítás miatt indult ellene, de az ifjú baloldali politikuspalánta megúszta egy ügyészi megrovással (!). Akkor persze senki sem tiltakozott összeférhetetlenség vagy elfogultság miatt, senki sem indítványozta annak az ügyészségnek a kizárását, amelynek néhány évvel korábban még az ifjú Czeglédy Csaba politikai mentora, ma barátja és ügyvédje, a szintén MSZP-s Ipkovich György is tagja volt.

Az ügyészi megrovást még abban az évben követte a második büntetőügy. Idézzük ismét a PestiSrácok cikkét: „2000-ben lett gyanús a NAV Vas megyei nyomozóinak, hogy a dübörgő iskolaszövetkezet havonta több millió forint értékben bocsát ki számlákat piackutatás címen. 1998 és 1999 években közel 30 millió forint visszaigényelt, illetve be nem fizetett adó miatt kezdtek vizsgálódni a Rébusz körül. A nyomozás végén az akkor mindössze 20 éves Czeglédy Csabát öt rendbeli bűncselekménnyel vádolta meg az ügyészség. Ekkor az ifjú jogász már az MSZP önkormányzati képviselője volt Szombathelyen. A vádirat szerint az adóhatóság nyomozói összesen 24 millió forint értékben találtak fiktív számlákat, amelyek mögött nem volt teljesítés. A számlákat létező cégek nevére állították ki, marketingtevékenységre, piackutatásra, szövegírásra, csakhogy amikor ezeket a cégeket a vizsgálat során felkeresték, nyilvántartásukban nem szerepeltek azok a sorszámú számlatömbök, amelyekből a Rébusz által benyújtott számlák származtak, sőt mi több, a szóban forgó cégek tevékenységi körében nem is szerepelt a számla szerint elvégzett feladat. A cégvezetők pedig állították, hogy nem ismerik Czeglédy Csabát.

A szocialisták fenegyereke először az internetről letöltött, ott ingyenesen elérhető tartalmakkal akart lyukat beszélni az adónyomozók hasába – hogy ezt készítették nekik a »kifizetett« milliókért. A szövetkezeti és társasági törvény szövegéért például több mint 3 milliót. Majd egy Németh Attila nevű emberre hivatkozott, aki állítólag elvégezte és leadta a munkát – de hiába keresték, a férfi személyazonosságát nem sikerült beazonosítani.”

Mindezek után megszületett az első ítélet: „Czeglédyt 2001-ben első fokon a Szombathelyi Városi Bíróság folytatólagosan elkövetett adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás, magánokirat-hamisítás, számviteli fegyelem megsértése és más bűncselekmények miatt 8 hónap börtönbüntetésre ítélte, 2 évre felfüggesztve, amit másodfokon 2003-ban a Veszprém Megyei Bíróság 1 év 4 hónapra súlyosbított. Kivárási ideje 2006-ban telt le, ekkor mentesült Czeglédy Csaba a priusztól, azaz a büntetett előélet bélyegétől.”

Tehát ötrendbeli bűncselekmény, harmincmillió be nem fizetett, illetve jogtalanul visszaigényelt adó, 24 millió forintnyi fiktív számla – vagyis adócsalás, magánokirat-hamisítás s egyebek, mindez első fokon nyolc hónap, két évre felfüggesztve. Persze akkor sem tüntetett, lázadt, tiltakozott senki, hogy nem zárták ki a jó eséllyel elfogult szombathelyi bíróságot, pedig Czeglédy akkor már aktív közszereplő volt a városban, jogászkörökben erős kapcsolatokkal. Akkor senki sem követelt tisztességes, független eljárást, csak a másodfokon eljáró Veszprém Megyei Bíróság tanácsvezető bírója jegyezte meg súlyosbító ítélete indoklásában, hogy rendkívül alacsony a Szombathelyen kimért nyolc hónap felfüggesztett. Rögtön fel is emelte egy év négy hónapra. Összehasonlításként idézzük ide a 444 beszámolóját a Mengyi Roland elleni büntetőper elsőfokú ítéletéről:

„A vád szerint Mengyi 2015-ben pénzért vállalta, hogy megbundáz egy 500 millió forintos európai uniós, szociális szövetkezetek támogatására kiírt pályázatot, amin aztán az őt lefizető két vállalkozónak kellett volna nyernie. Mengyi 5 + 5 millió forint kenőpénzt, vagy ahogy mondta, »alkotmányos költséget« kért a dologért.”

Ugye, milyen érdekes?

Mindenesetre rögzítsük a tényt: Czeglédy ifjan már túl van egy ügyészi megrováson és egy egy év nyolc hónapos felfüggesztett börtönbüntetésen. Olyan bűncselekményekért, amelyekért más közszereplők és egyszerű állampolgárok nyilvánvalóan jóval szigorúbb büntetésre számíthatnak. Külön érdekes kérdés, hogy egy ügyészi megrovás után néhány hónappal vajon miért jár csupán felfüggesztett, amikor ez már visszaeső bűnelkövetésnek számít.

De a java még csak most jön!

A legfontosabb tudnivalónk ebből az időből, hogy az ügyészi megrovás, illetve a másodfokon szigorított és felfüggesztett börtönbüntetés nem akadálya az MSZP-ben Czeglédy karrierjének, sőt! Lássuk ismét a PestiSrácok vonatkozó cikkét: „Adócsalás, priusz ide vagy oda, Czeglédy pályafutása az MSZP-ben szinte töretlen. Párttagságát mindössze felfüggesztették, és szépen irányíthatta az SZDSZ országgyűlési képviselőjelöltjének, Hankó Faragó Miklósnak, valamint Ipkovich György polgármesternek a kampányát. Egyedüli párton belüli ellensége Tóth Csaba Vas megyei elnök volt. De ekkoriban – Gyurcsány Ferenc pártbeli, ifjúsági szervezetek bevetésével zajló előretörése idején – zajlanak a legnagyobb belharcok a vasi MSZP-ben a megyei és a városi csapat között, és minden jel arra utal, Czeglédy a megfelelő oldalra állt. Egymást követték a botrányok: a fiktív alapszervezet-bejegyzések és a roma tagtoborzás, illetve Szabó Bálint, akkoriban fiatal baloldali jogász megerőszakoltatása is – amelyekről Czeglédy portálja, a Nyugat.hu folyamatosan beszámolt, a megyei szocialisták kárára. [...]

A szoci politikuspalánta nagy támogatója volt a kezdeti időkben a néhai Kiss Péter, az MSZP, majd a BIT, vagyis a Baloldali Ifjúsági Társulás alapítója. Kiss, aki 2005-ben végül kiütötte a párt Vas megyei elnöki székéből Tóth Csabát, kedvelte az ambiciózus, kampányokban, médiában otthonosan mozgó fiatal joghallgatót, és rábízta Czeglédyre a fiatal baloldal építését. Ez nem volt könnyű feladat, gyakorlatilag egyet jelentett az akkoriban szerveződő, erősödő 40 év alatti szocialistákból álló Mozaik Klubbal való harccal. A Hagyó Miklós, Ujhelyi István, Mesterházy Attila nevével fémjelzett mozaikosok az országos politikában is komoly pozíciókra törtek és felkorbácsolták a belső harcokat. A Mozaik embere Vasban Tóth Csaba volt – aki korábban felfüggesztette Czeglédy párttagságát. A harcban végül is Kiss Péter segítségével Tóth maradt alul, egészen Zuglóig menekült Szombathelyről, de egyesek szerint később még próbált visszavágni – többek közt amikor Czeglédy újra médiahatalomra tört és megpályázta a szombathelyi rádiófrekvenciát. A szóbeszéd szerint Tóth Csabához köthető Stop.hu portál akkoriban több cikkben is leközölte Czeglédy viselt múltját.

Kiss Péternek még egy szálon is fontos szerepe lehet Czeglédy előretörésében. Kiss Péter kancelláriaminiszter személyi titkára, Schmuck Andor alapította meg a Xénia Láz Egyesületet, amely egy bugyuta sci-fi ifjúsági sorozat ernyője alatt kérte be az iskoláktól és gyűjtötte, listázta a jobb képességű fiatalokat, tinédzsereket. Az adatvédelmi törvény megsértésével összegyűjtött több ezer diák adatait az iskolaszövetkezetek tagtoborzásához is felhasználhatták.”

Így alakult tehát a helyi és az országos szocialista politika akkoriban, Gyurcsány és Czeglédy egyre nagyobb befolyásával. De eközben az üzletről sem feledkezett meg emberünk, és már 2001-ben elindította a Rébusz 2.0-t!

(folytatjuk)