Szakmai körökben azonban sokkal hevesebb reakciót váltott ki Jaklic bírónak az a leleplezése, hogy kollégái miként próbáltak rá nyomást gyakorolni véleményének megváltoztatása érdekében. Leginkább Matej Accetto, akire már korábban is rávetült a pártosság árnyéka. Majd amikor az ellenzéki elektronikus sajtóban bizonyos részletek nyilvánosságra kerültek, azokat próbálták jelentéktelennek feltüntetni.
Innovatív hajlamú emberek ebből leszűrhetik, hogy nem is kellenek törvények. Az idegenrendészeti törvényre vonatkozóan mindenesetre igaznak tűnik. A szlovén kormány ugyanis új, a korábbinál erősebb kerítést épít a határon. (Érdekes, hogy az anyagbeszerzésre kiírt pályázatra csak szerb cégek jelentkeztek. Felmerül a kérdés, ha Szerbia birtokában van a tudásnak, s van rá kapacitása, vajon miért nem gondoskodik a saját határa védelméről?)
Rövid távon pedig nem annyira a Törökországból érkezők, hanem az albánok jelentik a legnagyobb veszélyt Szlovénia számára. Már a néhai Jugoszlávia albánjainak is kedvenc letelepedési helye volt, s az idegenrendészeti törvény által engedélyezett családegyesítéssel számuk a családtagokkal jelentősen gyarapodott. Társadalmi beilleszkedésük sikertelen, részben azért, mert az asszonyok és a gyerekek nem tudnak és nem is akarnak megtanulni szlovénul. Tanja Fajon baloldali európai parlamenti képviselő, aki szívesen köszörüli a nyelvét Magyarországon, videóüzenetben buzdította a Szlovéniában élő koszovói albánokat: ha rá szavaznak az EP-választáson, ki fogja harcolni számukra a vízummentességet az EU-ban.
