Jogállamiság és döntéshozatal

A szlovén igazságszolgáltatás már korábban is szolgált meglepetésekkel, pontosabban olyan ítéletekkel, amelyek nehezen egyeztethetők össze a pártatlansággal.

Lendva, 2018. május 11. Janez Jansa, a Szlovén Demokrata Pár (SDS) elnöke beszédet mond Lendván a párt kampányrendezvényén Lendván, a kulturális központban 2018. május 11-én. A gyûlésen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök. Szlovéniában június 3-án elõrehozott parlamenti választásokat tartanak. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

A szlovén igazságszolgáltatás már korábban is szolgált meglepetésekkel, pontosabban olyan ítéletekkel, amelyek nehezen egyeztethetők össze a jogállamisággal, legfőképp a pártatlansággal. Politikai elkötelezettségének ékes bizonyítéka volt a konzervatív, nemzeti Szlovén Demokrata Párt elnöke, Janez Jansa elleni korrupciós per, amely csaknem tíz évig húzódott, s hogy, hogy nem, mindig választási időszakban vett nagyobb lendületet. Jansát végül is közvetett bizonyítékok alapján ítélték két év letöltendő börtönbüntetésre. Három országban folyt nyomozás, s miután a feltételezett tettestársak ügyében sehol sem sikerült bizonyítani a vádakat, Jansát is szabadlábra helyezték. Persze nem mentették fel, hanem eljárási okokra hivatkozva az ügyet visszautalták első fokra.

Ennél kevésbé szaftos, de figyelemre méltó jogi eset borzolta a kedélyeket minap. Az alkotmánybíróság nyolc igen szavazattal, egy ellenében törölte az idegenrendészeti törvény bizonyos rendelkezéseit, köztük azt, amely lehetővé tette a menedékjog felfüggesztését és a szlovén határ lezárását a migránsok előtt tömeges megjelenésük esetén. Az ombudsman, Peter Svetina túláradó örömmel üdvözölte a döntést, annál is inkább, mert elődje, Vlasta Nussdorfer kezdeményezte a törvény alkotmányossági vizsgálatát. Az emberi jogi szervezetek, az Európa Tanács és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szintén dicsérték a szlovén alkotmánybírák döntését.

A jogszabályt az előző, Miro Cerar vezette baloldali-liberális kormány idején fogadták el, a mindenhonnan záporozó kritikák ellenére nagy többséggel. Nem csoda, hiszen páni félelem uralkodott el a döntéshozókon: mi lesz, ha Ausztria nem fogadja be őket, s a balkáni útvonalról beáramló tömeg Szlovéniában reked? Jóllehet a Nyugat-Európába igyekvő, illegális határátlépők száma növekszik, most mégis az győzött, hogy az alapvető emberi jogok betartása alól semmi sem adhat felmentést.

A bíróság egyik tagja, Klemen Jaklic azonban nem így gondolja, s ennek hangot is adott. Különvéleményt fogalmazott meg, miszerint a döntés politikai – és nem jogi – alapokon nyugszik. Az alkotmánybíróság ezzel beszállt a különböző politikai erők közötti presztízsharcba, és döntésével megtámogatta a közülük egyedül üdvözítőt. Aki tagadja, hogy illegális bevándorlók tömege képes megbénítani az állam működését olyan fontos területeken, mint a rendfenntartás és az egészségügy, az intellektuálisan alultáplált, fogalmazott. Magára a döntésre kritikusan csak Jansa reagált: „Az alkotmánybíróság baloldali többsége épp egy olyan időszakban vette ki a törvényből a válságkezelést, amikor Törökország miatt ismét migránsáradat fenyeget”.

Szakmai körökben azonban sokkal hevesebb reakciót váltott ki Jaklic bírónak az a leleplezése, hogy kollégái miként próbáltak rá nyomást gyakorolni véleményének megváltoztatása érdekében. Leginkább Matej Accetto, akire már korábban is rávetült a pártosság árnyéka. Majd amikor az ellenzéki elektronikus sajtóban bizonyos részletek nyilvánosságra kerültek, azokat próbálták jelentéktelennek feltüntetni.

Innovatív hajlamú emberek ebből leszűrhetik, hogy nem is kellenek törvények. Az idegenrendészeti törvényre vonatkozóan mindenesetre igaznak tűnik. A szlovén kormány ugyanis új, a korábbinál erősebb kerítést épít a határon. (Érdekes, hogy az anyagbeszerzésre kiírt pályázatra csak szerb cégek jelentkeztek. Felmerül a kérdés, ha Szerbia birtokában van a tudásnak, s van rá kapacitása, vajon miért nem gondoskodik a saját határa védelméről?)

Rövid távon pedig nem annyira a Törökországból érkezők, hanem az albánok jelentik a legnagyobb veszélyt Szlovénia számára. Már a néhai Jugoszlávia albánjainak is kedvenc letelepedési helye volt, s az idegenrendészeti törvény által engedélyezett családegyesítéssel számuk a családtagokkal jelentősen gyarapodott. Társadalmi beilleszkedésük sikertelen, részben azért, mert az asszonyok és a gyerekek nem tudnak és nem is akarnak megtanulni szlovénul. Tanja Fajon baloldali európai parlamenti képviselő, aki szívesen köszörüli a nyelvét Magyarországon, videóüzenetben buzdította a Szlovéniában élő koszovói albánokat: ha rá szavaznak az EP-választáson, ki fogja harcolni számukra a vízummentességet az EU-ban.

Ha ez sikerül, nemcsak Szlovéniában, de egész Európában számítani lehet egy albán invázióra.

A szerző Balkán-szakértő