A nyugati feminizmus a burkát mindaddig a nemi elnyomás legelrettentőbb példái között tartotta számon, amíg csak harmadik világbeli elmaradott országokban viselték. Az Európába való tömeges muszlim bevándorlással azonban a burka megítélése fokozatosan megváltozott. Sok feminista továbbra is ellenségesen tekint rá, és már több állam is tiltja vagy korlátozza nyilvános viselését. Vannak azonban jogvédő szervezetek – köztük az Amnesty International is –, amelyek kiállnak a burka szabad viselése mellett: a tiltás rasszista, xenofób és iszlámfóbiás, és sérti a muszlim nők vallásszabadságát és önrendelkezési jogát. Az Amnesty International kifejezetten úgy érvel, hogy a burkatilalom kriminalizálja a nőket ruháik megválasztása miatt, és gúnyt űz a szabadságjogokból. A nőknek ugyanis szabadságukban áll, hogy kedvük szerint öltözzenek, és olyan ruhát hordjanak, amely kifejezi identitásukat és hitüket.
E megközelítés tragikomikus. Az Amnesty International nem akarja látni, hogy európai muszlim nők nem azért hordanak burkát, mert már felszabadultak a muszlim férfiaknak a kötelező burkaviselésben is kifejeződő totális kontrollja alól, és ha kedvük szottyan, másnap miniszoknyát vesznek fel mélyen dekoltált csipkefelsővel. És ha a muszlim nők ragaszkodnak is a burkához, azt azért teszik, mert a muszlim férfiak kontrollja magától értetődő számukra. Mert őket lánygyermekként eleve ennek megfelelően szocializálták, így határozták meg a burkaviseléssel párosuló patriarchális normákat és szerepelvárásokat.
Az Amnesty International amnesztiát adott a burkának. És ha továbbra sem hisz a tényeknek, kérdezze meg a burkáról a burkaviselés ellen is fegyverrel küzdő asszír és kurd nőket.
A szerző politológus, egyetemi docens
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!