A posztmodern liberalizmus egyik lényegi innovációja, hogy saját világnézeti eszköztárát értéksemlegesnek állítja be, míg az azzal szemben megfogalmazott politikai válaszokat – azok „politikai” jellegénél fogva – leminősíti. Természetesen a korábbi történelmi időszakok is jellemezhetők egyféle civilizatórikus képességekért vívott harcként, a propaganda (propagare: terjeszteni) mindig is létezett, mióta kettő vagy több ember él a Földön, és az egyik meg szeretné győzni a másikat igazáról.
Alekszandr Dugin: A liberalizmus totalitárius lett
A demokrácia korábban a többség uralmát jelentette, most pedig a kisebbségek uralmáról van szó a többséggel szemben.