„A fajta, mely a zsírunkon élősködik és a vérünket szíjja” – ez a klasszikus antiszemita toposz nem valamikor a két világháború között hangzott el valamelyik szélsőjobboldali párt gyűlésén, hanem 1949. július 12-én, az esti órákban, Sátoraljaújhelyen, az MNDSZ (Magyar Nők Demokratikus Szövetsége) helyiségében, a Zemplén megyei tanfelügyelő szájából. Beszédét egy magát megnevezni nem akaró helyi zsidó idézte három nappal később a Magyarországi Izraeliták Országos Irodájában. Itt jegyzőkönyvbe mondta azt is, hogy a helyi rendőrség és az Államvédelmi Hatóság emberei pártutasításra miként zaklatják és kényszerítik disszidálásra a holokausztot túlélt és a szülőhelyükre visszatért ortodox zsidókat.
Magyarok, lengyelek nem hagyják cserben egymást
Romanowski odahaza nem részesülne tisztességes elbánásban, s ezt a feltételezést nagyban erősítik a Tusk-kormány jogtalan intézkedései.