Az erőszak politikája

A magyar és a lengyel vétó nem öncélú, és a Fidesz vagy ­Deutsch Tamás kizárása vajmi keveset változtat rajta.

epa08854053 A general view of the European Court of Justice (ECJ) in Luxembourg, 01 December 2020. The European Commission launched an infringement procedure by sending Poland a letter of formal notice regarding the new law on the judicial system of 20 December 2019, which entered into force on 14 February 2020. The new law on the judicial system undermines the independence of Polish judges and is incompatible with the EU rule of law. EPA/JULIEN WARNAND Fotó: JULIEN WARNAND Forrás: MTI/EPA

Ezt a demokratikus tiltakozást volt hivatott felülírni a lisszaboni szerződés, amelyet első körben az írek elutasítottak, és amit megismételt népszavazás követett. Nem sokkal később következtek a 2008-as gazdasági válságra felírt megszégyenítő trojka programok, amelyekkel gyámság alá vontak egyes országokat.

Az erőszak politikája nem a jobboldal politikája, mégis egyre gyakrabban gyakorolja az Európai Néppárt. A néppárt mai vezetői még egy-két éve is úgy nyilatkoztak, hogy nem támogatják, hogy az uniós költségvetést politikai feltételekkel kössék össze. Azonban az elhúzódó hatalmi vá­kuum a német kormányzó CDU élén, valamint a Donald Tusk néppárti elnökké választásával behozott lengyel belpolitikai megfontolások megbénították az Európai Néppártot. Világos iránytű nélkül a párt sodródik, a legnagyobb párt sodródásával pedig a baloldal egyre erősebben tudja megragadni az európai kormánykereket. Az Európai Néppártnak szakítania kell az erőszak politikájával. És ezzel nem várhatjuk meg a jövő szeptemberi német kancellárválasztást.

Aminek most tanúi vagyunk, az az európai együttműködés szétverése, és beláthatatlan következményekkel járhat.

A szerző nemzetközi kapcsolatok szakértő, a Fidesz Külügyi Titkárságának munkatársa