A vágyak koalíciója Bukarestben

Döntő kérdés lesz, hogy miként viszonyulnak a magyar közösséget érintő új jogszabályokhoz a PNL nacionalistái.

Fotó: Reuters

A bukaresti stabilitást illetően nem túl biztató, hogy egy politikailag gyenge miniszterelnök mellett a koalíció mindhárom pártja (plusz Klaus Johannis államfő) egy-egy önálló kis klikkel igyekszik saját érdekeit érvényesíteni a kormányban.

Az optimista forgatókönyv szerint a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) egy ideig visszafogja magát, s nem a másik ellehetetlenítésére fog játszani. A mostani négyéves parlamenti ciklus egyik nagy tétje ugyanis az, hogy a PNL vagy az USR nyeri meg a jobbközépnek tartott, de leginkább a szociáldemokraták elutasítása által motivált szavazótábor meghatározó részét. Ezt a célt szem előtt tartva fognak tevékenykedni e két párt miniszterei, miközben biztos hátteret saját formá­cióik sem adhatnak, hiszen mindkét pártban dúlnak a belharcok.

A PNL-ben sokan buktatnák Ludovic Orban volt miniszterelnököt a pártelnöki posztból, miután számos értékes tárcát engedett át az USR-nek és a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ). Jól informált elemzők szerint Orban Johannisnál is kegyvesztett lett, az államfő ugyanakkor megtartotta erős pozícióit a kormányban: a külügyi, valamint a védelmi tárcát továbbra is hozzá lojális miniszterek irányítják. Rareș Bogdan, a PNL Johannishoz hű, magyarellenes kirohanásairól is ismert alenöke egy párton belüli „reformcsoport” nevében bírálta Orbant, s puskaporos hordóhoz hasonlította a legnagyobb kormánypártot. Florin Cîțu miniszterelnök sajtóhírek szerint az Orban-ellenes tábor tagja. A másik román koalíciós formációban, az USR-ben Dan Barna pártelnököt érik támadások, Dacian Cioloș egy későbbi felkérés esetén pedig aligha utasítaná el a vezetői posztot. Erre rövidesen sor kerülhet, ugyanis kongresszust tervez a Szabadság, Egység, Szolidaritás Pártjával egyesülő USR.

Az RMDSZ kormányzati pozíciói jók. Nem véletlenül kaptak dührohamot és terveztek egy gyors Orban-ellenes puccsot a PNL erdélyi szervezeteinek vezetői, miután az USR tárcahalmozása után az RMDSZ-nek is a torta habos részéből jutott szelet a környezetvédelemért, valamint a sportért felelő tárcák mellett a kiemelten sok pénzről döntő fejlesztési minisztériummal. A terjedelmes kormányprogram magyar szempontból is egy rövidebb bakancslistát képez. Az anyanyelvhasználati küszöb csökkentése, az etnikai kisebbségeknek fenntartott iskolai osztályok finanszírozásának növelése, a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvény elfogadásán túl olyan szimbolikus terveket is tartalmaz a dokumentum, mint a torockói épített örökség, a székely kapu és a csíksomlyói búcsú felterjesztése a világörökségi listára. Megvalósulásukra nem jelent különösebb garanciát a kormányprogram, a kisebbségi törvény elfogadása már hosszú évek óta alkotmányossági kötelezettség, mégsem volt eddig mögötte többségi politikai akarat.

Döntő kérdés lesz a magyar közösséget érintő jogbővítő tervekkel kapcsolatban, hogy miként viszonyulnak a törvénymódosításokhoz, az új jogszabályokhoz a PNL nacionalistái. Az ellenzékbe szorult, de erős Szociáldemokrata Párt (PSD) és a magyarellenességre is építő Román Egységért Szövetség minden egyes RMDSZ-es kezdeményezésnél a haza árulásával fogja megvádolni az azt támogató román kormánykoalíciós honatyákat. Az RMDSZ nélkül ugyanakkor nincs többség, bukik a kormány.

Az éles helyzetekben – és a magyar ügyek ilyenek lesznek – döntő szava lehet az államfőnek. Annak a Johannisnak, aki tavaly tavasszal még a magyar nyelvvel gúnyolódva rúgott bele a „magyarsimogatással” vádolt PSD-be.