A beadott oltás a legjobb oltás!

A Covid-fertőzés következményeinek kockázata jóval nagyobb, mint bármelyik vakcina rizikója.

Nagykanizsa, 2021. március 5. A kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcinája Horváth Ágnes háziorvos nagykanizsai rendelőjében 2021. március 5-én. MTI/Varga György Fotó: Varga György Forrás: 5-én. MTI

Félig elsötétített szoba. A hosszú asztal két oldalán középkorú férfiak és nők ülnek, néhányuk katonai egyenruhát visel. Gondterhelt tekintetüket egy hatalmas képernyőre szegezik. Ezen látjuk, hogy egy villogó vörös pont lassan, de biztosan halad előre. A képernyővel szemközti szék üres, de mögötte felsejlik egy magas, szikár férfi sziluettje. A feszült csendet az egyik egyenruhás töri meg: – Elnök úr, várunk a döntésére.

Tucatszám sorolhatnánk azokat a hollywoodi filmeket, amelyek a „Situation Room”-ban ehhez hasonló jelenettel jutnak el a végkifejletig. Az, hogy ezután mi történik, már változó, de aligha képzelhetünk el olyan filmet, amelyben a karizmatikus elnöki figura azt válaszolja: – Ezt előbb szavazásra kell bocsátanom szövetségünk tagállamainak illetékes szakértői körében.

Nem. Az elnök dönt. Ott és akkor. Az ország érdekében, legjobb tudására, tapasztalatára és szakértő tanácsadóinak – akár egymásnak ellentmondó – javaslataira támaszkodva. Mert ez az ő felelőssége és feladata. Mert ő az elnök.

Ha a különböző kormányok járványügyi tanácskozásai képileg nem is ilyen drámaiak – a pandémiáról születendő filmeken majd biztosan azok lesznek –, az állami vezetőknek nem kisebb súlyú kérdésekben kell dönteniük. Mert nem egy, hanem sok millió villogó piros pont közelít, és fenyegeti a lakosság életét, az egészségügyi ellátórendszert és az egész gazdaságot. Bár már nem olyan kilátástalan a helyzet, mint egy évvel ezelőtt, egyik pillanatról a másikra ható csodagyógyszer most sincs. Alternatívák vannak, a maguk pozitív és negatív hozadékaikkal. Pro és kontra érvek, hatások, mellékhatások, kockázatok.

Csak időből nincs elég. Dönteni kell, itt és most, hogy a Covid elleni vakcinák esetében ragaszkodunk-e az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) központi jóváhagyásához, ami az oltási kampány több hónapos kitolódását és a járvány további térnyerését okozhatja, vagy elérhetővé teszünk olyan oltóanyagot is, amelyet egyelőre „csak” a saját szakembereink találtak megfelelőnek, viszont rövid idő alatt beszerezhető, még nagy tételben is.

A magyar kormány döntött, és az utóbbi opciót választotta. Elérhetővé tett más vakcinákat is. De nem kényszeríti rá a lakosságra, és nem az EMA által jóváhagyott oltóanyag helyett, hanem a hosszabb ideig tartó védtelenség alternatívájaként ajánlja azokat. Az egyes ember pedig saját belátása szerint dönthet, hogy elfogadja-e az ajánlatot, vagy inkább kivár. Az volna a felelőtlen kormányzás, ha egy vészhelyzet kellős közepén az állam önhatalmúlag megfosztaná polgárait ettől a választási lehetőségtől.

Mert békeidőben el lehet tölteni egy évet egy új gyógyszer engedélyeztetésével. Az EMA honlapján részletesen ismertetett 17 pontos jóváhagyási folyamat ugyanis „általában egy év körüli időt” vesz igénybe, és ennek nyilván megvan az oka. Azonban azt is látni kell, hogy az ismertetett folyamatban a gyártó hely – nem minden esetben előírt – helyszíni ellenőrzése az egyetlen olyan elem, amely nem a gyártó vagy megbízottja által korábban elvégzett vizsgálatok dokumentációját vagy a gyártónak feltett kérdésekre adott válaszait elemzi. Ezzel véletlenül sem szeretném kisebbíteni a szakértői vélemények fontosságát, csak érdemes tisztázni, hogy az EMA még a normál menetű jóváhagyás során sem veti laboratóriumi vizsgálatoknak alá a terméket. A Covid vakcinák esetében pedig nem is ilyen részletes jóváhagyás történt. Ahogy az egyik vakcina – az EMA honlapján magyar nyelven is elérhető – tájékoztatója [https://www.ema.europa.eu/en/documents/product-information/comirnaty-epar-product-information_hu.pdf ] írja,

„A kihirdetett nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzetekre való tekintettel, és a korai ellátás biztosítása érdekében ez a gyógyszer korlátozott időre szóló mentesség hatálya alá tartozik. Ez a mentesség 2021. augusztus 31-én megszűnik.”

Ugyanez a dokumentum a gyártási tételek ellenőrzéséről ezt írja:

„Az Európai Parlament és Tanács 2001/83/EK irányelvének 114. cikke értelmében, a gyártási tétel hivatalos végfelszabadítását egy állami laboratórium vagy egy erre a célra kijelölt laboratórium végezheti.”

Tehát ez sem az EMA feladata.

Azt is érdemes megemlíteni, hogy bármely, az EMA által teljeskörűen jóváhagyott gyógyszer esetében is előfordulhatnak nemkívánatos mellékhatások. Ha valaki elejétől a végéig elolvas egy betegtájékoztatót – amelyre egyébként szigorú hatósági előírások vonatkoznak, és a végső szöveget maga az EMA hagyja jóvá –, biztosan talál egy-egy rendkívül ritka, de annál ijesztőbb mellékhatást. De ezeknek a kockázatát felülírja a gyógyszer vizsgálata során tapasztalt pozitív hatás, és ezért kaphatja meg a szer a forgalombahozatali-engedélyt.

Ezt a fajta kockázatelemzést egyébként mindennapi életünk során is folyamatosan alkalmazzuk. Kimegyünk az utcára, pedig tudjuk, hogy elméletileg bármikor fejünkre eshet egy tégla. Beülünk az autónkba, pedig tudjuk, hogy vannak közúti balesetek. De vannak, akik egy motorkerékpárra már nem ülnek fel, pedig tudják, hogy gyorsabban elérnék vele úti céljukat.

Egy-egy nehéz kormányzati döntés is hasonló, csak jóval összetettebb kockázatelemzésen alapszik. Ráadásul ott nem csupán az egyént érintő kockázatokat kell figyelembe venni, hanem az egész közösséget és az ország működését veszélyeztető rizikófaktorokat is. A jelen járványhelyzetben például az egészségügyi ellátó rendszer túlterhelésének kockázatát. Mert ha elfogynak a kórházi ágyak, attól kezdve nemcsak a súlyos Covid-fertőzésbe fognak belehalni az emberek, hanem olyan akut betegségekbe is, amelyek egyébként rutin beavatkozással kezelhetőek lennének – mint például egy vakbélgyulladás. Mindezeket a tényezőket figyelembe véve a kormány úgy döntött, hogy a Szputnyik- és a Sinopharm-vakcinák esetében az EMA vészhelyzeti jóváhagyás hiányának kockázatát felülírja az eddigi vizsgálatuk és használatuk során tapasztalt pozitív hatás, ezért most ezeket is felajánlja a lakosságnak.

Innentől már az egyének kockázatelemzésén múlik, hogy elfogadják-e ezeket az oltásokat. A szakértők többsége mindenesetre úgy véli, hogy a Covid-fertőzés következményeinek kockázata jóval nagyobb, mint bármelyik vakcina rizikója.

A szerző újságíró (London)

(Borítókép: A kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcinája. Fotó: MTI/Varga György)