Kiváló adatok, dinamikus újraindítás

Igazolódott a hazai gazdaság kifejezetten erős ellenálló és helyreállási képessége.

Forrás: FLICKR

Nagy meglepetésre a magyar gazdaság 1,9 százalékkal bővült az első negyedévben a múlt esztendő utolsó háromhavi teljesítményéhez képest. Mindez hatalmas meglepetést okozott, miután arra lehetett számítani, hogy a járványhullám korlátozó intézkedéseinek hatására a bruttó hazai termék (GDP) csökkenni fog az év első három hónapjában. A bővüléshez leginkább az ipar, a pénzügyi, biztosítási tevékenység, valamint az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág járult hozzá, azonban az adatok a hazai gazdaság kifejezetten erős ellenálló és helyreállási képességére utalnak.

Ezzel hazánk bővülése negyedéves alapon a negyedik leggyorsabbnak számít az Európai Unióban. Az Eurostat, vagyis az Európai Unió statisztikai hivatalának kimutatásai szerint a leggyorsabb növekedést Románia produkálta az eddig vizsgált országok közül, valamint Bulgária és Ciprus. De még teljesebb képet kapunk, ha megnézzük, Magyarország miként is állja a sarat európai összevetésben!

Előtte azonban nem árt rögzíteni, hogy a román és bolgár „szárnyalás” hátterében az áll, hogy fejletlenebbek, mint a magyar gazdaság, közgazdasági nyelven szólva: alacsonyabb a bázis, vagyis nagyobbat is tudnak ugrani. Zsákbamacskát nem árulva pedig közölhetjük: a magyar gazdaság már 2020 utolsó hónapjaiban, valamint 2021 elején azért tudott pozitív tartományban növekedni, mert soha nem látott költségvetési fűtés valósult meg a kormány és a jegybank programjainak tulajdoníthatóan.

A negyedik helyezés azért is szép, mert az Európai Unió, valamint az eurózóna gazdasága továbbra is recesszióban van, mármint az első negyedéves számok szerint. Esetükben azért is kedvezőtlen a helyzet, mert 2020 negyedik negyedévében egyaránt csökkent a GDP, az eurózónában 0,7 százalékkal, az Európai Unióban pedig fél százalékkal. Persze ez nekünk sem jó, miután a legfontosabb kereskedelmi partnereinkről beszélünk.

Negyedéves visszatekintés szerint növekedésben jelentős emelkedést mutatott még Litvánia, és pozitív tartományba került Svédország is. Ugyanakkor a legnagyobb visszaesést Portugália mutatta, de zsugorodott a német gazdaság is, és mínuszba esett a spanyol és az olasz gazdasági kibocsátás is. Miután nekünk, magyaroknak egyre fontosabb, hogy miként is muzsikálnak a V4-es tagállamok, vessünk egy pillantást régiós versenytársainkra is. A térségből Csehország 0,3 százalékot, Szlovákia pedig 1,8 százalékot esett vissza, azonban Lengyelország 0,9 százalékos növekedést tudott felmutatni.

Ha Európa gazdasági térképére tekintünk, láthatjuk, hogy a gazdasági növekedés nagy hullámzást mutatott az elmúlt évben, ahogy a járványhullámok egymás után érték a gazdaságot. Az első hullám okozta sokk 2020 második negyedében előbb meredek visszaesést, majd a járvány enyhülésével visszapattanást hozott a gazdaságban 2020 harmadik negyedévében. Kedvező jel, hogy az idei tavaszi járványhullám már nem okozott ekkora sokkot, az ipari termelés például zavartalanul folyt és hónapról hónapra kedvező számokat produkált, ezért a visszaesés mérsékeltnek hat a 2020-as tavaszi sokkhoz képest. Utóbbi pedig azért jó hír a magyar gazdaságnak, mert az köztudottan a feldolgozóipari exportra épül. Közben a vén kontinensen a szolgáltatószektor egy része is alkalmazkodni tudott, de összességében a szolgáltatások az idei harmadik negyedévtől húzhatják a gazdaságot nagy mértékben, amikor a koronavírus elleni intézkedések nagy részét feloldják, és részben helyreáll a turizmus is.

Ezzel együtt viszont fokozódhatnak az inflációs félelmek Európában: az egyre szabadabban működő gazdaságokba ömlik a sok pénz és az elhalasztott kereslet, utóbbi pedig azzal jár, hogy bizonyos ágazatok – idegenforgalom és vendéglátás – a kieső bevételt akarják majd visszaszerezni, ami a fogyasztói árak emelkedésével jár. Az unió statisztikai hivatalának közléséből kiderül az is, hogy a legtöbb uniós gazdaság még nem állt vissza az egy évvel ezelőtti szintjére, igaz, a kimutatást jelentős mértékben torzítja a vírus eltérő ütemű megjelenése az egyes gazdaságokban.

Közben az Eurostat a foglalkoztatottakról is közölt statisztikát, miszerint a munkaviszonyban lévők száma minimálisan ugyan, de csökkent az eurózónában és az EU-ban is az első negyedévben 2020 végéhez képest. Ezzel szemben nálunk már a járvány előtti szintre jutott, sőt afölé a foglalkoztatotti létszám. Olyannyira, hogy soha nem dolgoztak még ennyien – mintegy 4,6 milliónyian – Magyarországon a rendszerváltoztatás óta. Összességében tehát megállapítható, hogy a negyedéves alapon mért 1,9 százalékos növekedés az Európai Unió egyik legdinamikusabb mutatója lett. Bár a KSH júniusban közli majd a részletes adatokat a negyedéves teljesítményünk alakulásáról, vélhetően az ipar és az építőipar hozzáadott értéke is jóval nagyobb mértékben bővült, mint azt a termelési mutatók korábban jelezték.

Emellett a kormányzati hozzájárulás szerepe is okozhatott pozitív meglepetést. Elemzői vélekedések alapján a járvány előtti szintet a hazai gazdaság legkésőbb a harmadik negyedévben elérheti. Mindent egybevetve az a tény, hogy a magyar gazdaság ilyen dinamikus növekedést tudott felmutatni negyedéves alapon egy előzetesen meglehetősen vegyes képet mutató negyedévben, az azt jelenti, hogy sokkal nagyobb kilábalási potenciál van a gazdaságban, mint azt vártuk. Ennek magyarázata pedig roppant egyszerű: a gyors vakcinázásnak és a korlátozások fokozatos feloldásának köszönhetően a második negyedévtől már éles felpattanás várható.

A szóban forgó adat fényében valóban több mint reális elképzelés lehet, hogy a magyar gazdaság idén hatszázalékos vagy akár azt meghaladó gazdasági növekedést mutasson az év egészében. Holott a piaci elemzők, a kutatók és a témával foglalkozó szakértők azt jósolták, akkora visszaesés lehetett az első negyedévben, amit aligha fogunk megtapsolni. Megfordult azonban a helyzet: csökkenés helyett növekedés.

Micsoda különbség!

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese

(Borítókép: Illusztráció. Forrás: FLICKR)