Ha Európa gazdasági térképére tekintünk, láthatjuk, hogy a gazdasági növekedés nagy hullámzást mutatott az elmúlt évben, ahogy a járványhullámok egymás után érték a gazdaságot. Az első hullám okozta sokk 2020 második negyedében előbb meredek visszaesést, majd a járvány enyhülésével visszapattanást hozott a gazdaságban 2020 harmadik negyedévében. Kedvező jel, hogy az idei tavaszi járványhullám már nem okozott ekkora sokkot, az ipari termelés például zavartalanul folyt és hónapról hónapra kedvező számokat produkált, ezért a visszaesés mérsékeltnek hat a 2020-as tavaszi sokkhoz képest. Utóbbi pedig azért jó hír a magyar gazdaságnak, mert az köztudottan a feldolgozóipari exportra épül. Közben a vén kontinensen a szolgáltatószektor egy része is alkalmazkodni tudott, de összességében a szolgáltatások az idei harmadik negyedévtől húzhatják a gazdaságot nagy mértékben, amikor a koronavírus elleni intézkedések nagy részét feloldják, és részben helyreáll a turizmus is.
Ezzel együtt viszont fokozódhatnak az inflációs félelmek Európában: az egyre szabadabban működő gazdaságokba ömlik a sok pénz és az elhalasztott kereslet, utóbbi pedig azzal jár, hogy bizonyos ágazatok – idegenforgalom és vendéglátás – a kieső bevételt akarják majd visszaszerezni, ami a fogyasztói árak emelkedésével jár. Az unió statisztikai hivatalának közléséből kiderül az is, hogy a legtöbb uniós gazdaság még nem állt vissza az egy évvel ezelőtti szintjére, igaz, a kimutatást jelentős mértékben torzítja a vírus eltérő ütemű megjelenése az egyes gazdaságokban.
Közben az Eurostat a foglalkoztatottakról is közölt statisztikát, miszerint a munkaviszonyban lévők száma minimálisan ugyan, de csökkent az eurózónában és az EU-ban is az első negyedévben 2020 végéhez képest. Ezzel szemben nálunk már a járvány előtti szintre jutott, sőt afölé a foglalkoztatotti létszám. Olyannyira, hogy soha nem dolgoztak még ennyien – mintegy 4,6 milliónyian – Magyarországon a rendszerváltoztatás óta. Összességében tehát megállapítható, hogy a negyedéves alapon mért 1,9 százalékos növekedés az Európai Unió egyik legdinamikusabb mutatója lett. Bár a KSH júniusban közli majd a részletes adatokat a negyedéves teljesítményünk alakulásáról, vélhetően az ipar és az építőipar hozzáadott értéke is jóval nagyobb mértékben bővült, mint azt a termelési mutatók korábban jelezték.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!