Az utóbbi időben egyre több támadás éri Magyarországot Brüsszelből. Bár ezek mögött több indokot is igyekeznek felmutatni az Európai Unió szereplői, például a legújabb jogállamisági jelentést, ezek csak álcák, valójában politikai alapon való kritizálásról van szó. A támadások közepette pedig érdemes lehet visszaemlékezni arra, hogy az Európai Unió valójában egy gazdasági alapon fekvő együttműködésként jött létre, nem egy olyan szervezetként, amely tagjainak meg akarja szabni a belügyeit. Ezt azonban a jelek szerint a legtöbben már elfelejtették a közösségben.
A jelenlegi Európai Unió minden eszközt bevet, hogy a saját liberális, nyugati felfogású képére formálja az összes tagállamot, és nincs tekintettel az államok múltjára és történelmi berendezkedésére, gondolkozására.
A legutóbbi, Magyarország ellen bevetett eszköz a kötelezettségszegési eljárás volt, valamint ide sorolható tulajdonképpen a 2020-as évre vonatkozó jogállamisági jelentés is.
Az Európai Bizottság júliusban indított kötelezettségszegési eljárásokat Magyarországgal szemben az LMBTIQ-személyek alapvető jogainak a megsértése miatt, miután itthon elfogadták a gyermekvédelmi törvényt. Mivel azonban az uniós szabályok szerint az oktatás és a nevelés kérdése a tagállamok saját ügye, abba Brüsszel nem szólhat bele. Így jobb híján az audiovizuális médiaszolgáltatások, valamint az e-kereskedelmi irányelv álcája mögé bújtak az Európai Bizottságban, és ennek apropóján indították meg az eljárásokat Magyarország ellen. A liberális akaratból egyben Lengyelország is részesült, a Bizottság az esetükben úgy véli, hogy a lengyel hatóságok nem válaszoltak megfelelően a megkeresésükre az egyes települések által elfogadott „LMBT-ideológia mentes zónákról” szóló határozatokkal kapcsolatban.
Az EU másik támadási eszköze, a 2020-as évre vonatkozó jogállamisági jelentés éppen akkor landolt, amikor a gyermekvédelmi törvény már nagy port kavart a liberális körökben.
Az ügy konklúziója, hogy Brüsszel valójában a gyermekek védelme miatt helyezné nyomás alá Magyarországot, és emiatt folyik az ország ellen a politikai zsarolás is. Az Európai Bizottság a jogállamisági jelentéssel kapcsolatos kommunikációjában már jelezte is, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen az LMBTQ-személyek jogainak a megsértése miatt. Lassan már elmondható lesz az EU-ban, hogy a vezetőknek fontosabb a kisebbséget képző LMBTQ-személyek jogainak a védelme, mint az európai gyerekeké.
Miközben Magyarországon a gyermekeket igyekszik védeni a kormány a sokak által kritizált törvénnyel a gender ideológia és a pedofília ellen, addig ez az igyekezet nem mondható el minden, egyébként a magyar kormányt támadó, uniós tagállamról. Bár Magyarországot előszeretettel kritizálja Mark Rutte holland kormányfő, országában a jelek azt mutatják, hogy a gyermekek védelme nem számít létfontosságú ügynek. Korábban arról lehetett olvasni a sajtóban, hogy
Hollandiában a dark weben terjed egy pedofil kézikönyv, amely azt részletezi a pedofiloknak, hogy hogyan kell elcsábítani, majd bántalmazni a gyerekeket.
Akkoriban a hatóságok képtelenek voltak fellépni a dokumentum terjesztése ellen, mivel annak a birtoklása nem számított illegálisnak Hollandiában. Ugyanígy Hollandiában fut az a műsor is, amely meztelen felnőtteket mutat élőben fiatalkorú gyerekeknek, akik kérdezhetnek tőlük mindenfélét az emberi testről. A műsorról Thierry Baudet holland jobboldali politikus azt mondta, hogy az a pedofíliát népszerűsíti. A felsorolt néhány eset után már csak a hab a tortán,
az önkényen alapuló gyermekházasságok kérdése Hollandiában, ami égető ügy Dániában, Franciaországban és Németországban is.
Az európai színteret áttekintve elgondolkodtató a feltevés, hogy a Magyarországot folyamatosan bíráló országoknak inkább a saját portájuk tájékán kellene körbe nézniük, mert bőven akadnak elrendezni való ügyek ott is. Azonban azt is tudjuk, hogy mindig könnyebb a másik hibáira mutogatni, a sajátjaink elismerése helyett.
A szerző, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány junior elemzője
Borítókép: PEXELS.
