Az orosz–ukrán háború – ami valójában egy orosz–amerikai proxyháború – alapjaiban változtatta meg az emberek gondolkodását. Sokáig nem hittük, hogy ez a tragikus forgatókönyv valóra válhat Európában. A magyar választás eredménye világosan megmutatta, hogy a béke mint értékmérő mennyire felértékelődött. Mert a háborúval nem lehet viccelődni. A háborúról nem elég néhány „ütős” mondatot és képet feltenni az internetes közösségi oldalakra. A szavazók felelős gondolkodást, komoly és persze hiteles válaszokat akartak hallani az őket leginkább érintő kérdésre: háború vagy béke.
Isteni szerencsénkre a választók elsöprő többsége nyugalmat, biztonságot, békét akart magának, a családjának, az országának. Közben a háború még mindig zajlik Ukrajnában. A fegyverek nem hallgatnak, nap mint nap emberek halnak meg. Az élők pedig menekülnek a szélrózsa minden irányába. Így aztán ennek a szörnyű tragédiának a mélységi elemzése a jövő feladata lesz. Néhány dolog azonban már most egyértelműnek tűnik.
Az első, hogy a totális háborúk korszakának nagy valószínűséggel vége van. Hiszen Ukrajnában is azt látjuk, hogy az agresszor sok ok miatt, de nem mer vagy nem akar totális, pusztító háborút indítani földön, vízen és a levegőben a célpontok ellen. Hiszen a média XXI. századi világában már nem lehet a polgári célpontok, a békés lakosság elleni támadásokat legitimizálni. Viszont a precíziós támadásokkal nem lehet egy ország ellenállását gyorsan megtörni. Hiába a légi fölény, hiába a haditechnikai fejlettség, ha a humán tényezők a védők oldalán állnak. A katonák kitartanak, a lakosság nagyobbik része az agresszorral szemben foglal állást, és a tömegkommunikációs térben is nagyobb erők állnak a megtámadott ország mellett. A klasszikus háború is egyre inkább hibrid háborús jegyeket mutat. Ami természetesen nem tudja feledtetni az emberi tragédiákat, a háborús borzalmakat. Ebben az új típusú, furcsa háborúban egyre nagyobb szerepet kapnak a titkosszolgálatok. Csak itt már nem a gentlemen’s agreement szabályai szerint folyik a szolgálatok közti küzdelem. A háborúban minden hirtelen valóságossá válik. Nem véletlen, hogy az orosz–ukrán konfliktus kirobbanása óta a hírszerző és elhárítószolgálatok munkája is reflektorfénybe került. Amerikai képviselők kongresszusi vizsgálatot sürgetnek, mert szerintük a hírszerző szervezetek nem tudták előre és pontosan jelezni az orosz támadást. A francia elnök pedig azonnali hatállyal felmentette a katonai hírszerzés alig hét hónapja kinevezett vezetőjét, mert nem jól teljesített a szolgálat a háborús konfliktus kezdetén.