idezojelek

Egy kipellengérezett Tárki-felmérésről

Miért nem szerepel a kólásplakátokon egyetlen Down-szindrómás vagy kerekesszékes ember sem?

Cikk kép: undefined
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Ebben az időszakban kezdett már el látszódni, hogy a migráció után a Fidesznek szüksége lehet egy újabb »mi és ők« típusú szembeállításra, és erre a célra remekül felhasználhatók a »genderideológia« ernyője alá jobbról betuszkolt – egyébként rendkívül sokféle – világnézetek és társadalmi mozgalmak” – írja a portál.

Azt is megtudhatjuk a tanulmányból, hogy a magyarok az évek alatt mindenféle szomszéddal egyre elutasítóbbak lettek: főképp a bevándorlókkal és a muszlimokkal szemben, de érdekes jelenség, hogy két százalékról tizenkét százalékra ugrott a keresztény szomszédok elleni elutasítottság is. A tanulmány arra jutott; „a társadalom hozzáállását a melegekhez 2010 óta eléggé befolyásolja az, hogy a politika a saját érdekei miatt »politikai homofóbiát« terjeszt, tehát a saját céljának elérése érdekében akár még háttérbe is szorítja a melegek jogait és méltóságát”.

Hát így.

Minden bizonnyal a megkérdezett emberek a Fidesz gyűlöletkeltése miatt nem szeretnének egy háztömbben élni muszlimokkal és nem amiatt az Európában lezajlott terrorcselekmény-hullám következményeképpen, amelyek száma csak 2021-ben tizenöt volt az uniós tagállamokban.

De beszédes adat az is, hogy 2000–2018 között összesen 1868-an haltak meg Európában valamilyen merénylet áldozataként vagy a kontinensen kívül, európai állampolgárként. Biztosan az sem érdekli a Tárki mintájában szereplőket, hogy Röszkén 2015-ben konkrétan elszabadult a pokol, amikor több ezer migráns próbált meg a szerb oldalról erőszakkal átjutni Magyarországra, majdhogynem háborús állapotokat előidézve.

De biztosan vonzó képet festettek magukról azok a Keleti pályaudvarnál feltorlódott migránsok is, akik jóformán csak pusztítást hagytak maguk után. Az európai no-go zónákról terjedő rémtörténeteket már meg sem említem. A lakossági ambivalenciáért a Fidesz a felelős, azon belül is Orbán Viktor, ez a napnál is világosabb.

A homoszexuálisok és egyéb szexuális kisebbségek ügyét tekintve pedig a tanulmány 36 százaléknyi elutasítót említ, szerintem ennél talán lényegesebb szám, hogy a másik 64 százalék elfogadó és toleráns. Ennek érdekében persze a balliberális fősodor meg is tesz mindent, így a többségnek boldogan kell integetnie az ablaka alatt elhaladó Pride-felvonulóknak, még ha azok apácának, papnak öltözve, feszülettel a kezükben is nem fejteném ki, miket csinálnak.

Az is az érzékenyítés része, hogy ma már nehéz úgy bekapcsolni a tévét vagy kinyitni bármilyen internetes tartalmat, hogy ne szerepelne benne minimum egy olyan személy, aki valamely szexuális kisebbséget képvisel, de mosolyogva kell bólogatni arra is, hogy mostantól férfiak is lehetnek szinkronúszók, és, hogy nőnek öltözött férfiak is nyerhetnek női szépségversenyt. De mindez nem elég, mert a Tárki azt is felméri, hogy szívesen laknék-e együtt szexuális kisebbségekkel, ha véletlenül nem a válasz, akkor természetesen az orbáni propagandagépezet emlőin nevelkedett bértollnok vagyok (ez egy létező komment volt az egyik cikkem alatt).

A probléma alapvetően nem ez. Természetesen fontos és adekvát feladat a kisebbségek iránti érzékenyítés. De miért nem próbál meg ilyen típusú üzeneteket eljuttatni a társadalom felé egyetlen világmárka sem például az autista emberekkel kapcsolatban? Holott egy olyannyira gyakori viselkedészavarról beszélünk, amely mostanra minden századik embert érint, azaz olyan sokakat, hogy akár az ötödik személyiségtípusnak is nevezhetnénk, legalábbis több cikk és tanulmány szólt már erről. Mégsem tud róla az emberek többsége semmit, hiszen a tünetek sok esetben kvázi láthatatlanok, ezért az érintettek rejtőzködve, erős hátránnyal élik az életüket.

Miért nem szerepel a kólásplakátokon egyetlen Down-szindrómás vagy kerekesszékes ember sem? Vagy az európai kisebbségek, amerikai őslakosok közül valaki?

Az irántuk való elfogadásról miért nem készítenek felmérést a kutatóintézetek és miért nem készül róluk Oscar-díjas hollywoodi alkotás évente? Miért csak és kizárólag a szexuális kisebbségek iránt kell érzékenyíteni az embereket? Nem gyanús ez senkinek?

Van egyébként egy érdekes félmondata a kutatásnak, amelyről részletesen nem fejti ki a meglátásait a Telex. Mégpedig, hogy „[…] két százalékról tizenkét százalékra ugrott a keresztény szomszédok elleni elutasítottság is”. Vajon ez a szám miért nőtt ekkorát? Bár a fent leírtakkal összefügg a válasz, annyira szerteágazó a téma, hogy ez egy következő írás tárgya lehetne, és valahol a Pride-on szadomazo apácaként ugráló felvonulónál indulna a gondolatmenetem.

Úgy érzem ugyanakkor, hogy a probléma nem az elfogadás hiányában vagy az emberekben lévő gyűlöletben keresendő, merthogy valószínűleg az a 36 százalék sem csinálna semmit, ha homoszexuálisok élnének a szomszédságában.

A feszültséget sokkal inkább az okozza, hogy erőszakkal akarnak lenyomni a torkunkon olyan üzeneteket, amelyekkel nem vagy nem maradéktalanul értünk egyet. Ez pedig nem kirekesztés és nem gyűlölet, ez adja az Európában élő emberek sokszínűségét.

 Főként a magyarokét, akik még talán mernek szabadon gondolkodni és véleményt nyilvánítani, bármennyire is ennek ellenkezőjét sugallja a balliberális mainstream. Európának ezen a tenyérnyi szegletén maradjunk mi többségben!

Borítókép: Pride-os tüntetők (Fotó: Havran Zoltán)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.