Beírtam a Google-ba, hogy „Foreign Affairs Ukraine”, ahogy azt is, hogy csak az elmúlt egy havi találatokat hozza, ugyanis kíváncsi voltam, hogy az amerikai külpolitika meghatározó intézményének, a Külkapcsolatok Tanácsának lapja most hogyan látja az orosz–ukrán háborút. Ki is jött a keresésre 13 cikk, ami nem valami szerencsés szám, ráadásul a 13. cikk címe Hogyan dönt Oroszország az atombomba bevetéséről (How Russia Decides to Go Nuclear). A cikk végső következtetése, hogy Oroszország Ukrajna területén akkor vetne be atomfegyvereket, ha vesztésre állna, ez természetesen katasztrófa lenne, és a nyugati döntéshozóknak megfelelő katonai erővel el kell rettentenie Moszkvát az atomfegyver bevetéséről.
Hogy mennyire lehet reprezentatív ez a mintavétel az amerikai külpolitikai gondolkodásra, az persze megkérdőjelezhető (mint bármely hasonló felmérésé), mindenesetre ez azt mutatja, hogy a cikkek többsége (a 13-ból hét) egyértelműen amellett foglal állást, hogy a Nyugatnak fegyverszállításokkal és minden egyéb támogatással a győzelemhez kell segítenie Ukrajnát. Alexander Vindman, az amerikai hadsereg nyugalmazott alezredese szerint például minél jobban fel kell fegyverezni Ukrajnát, hogy nyerjen.
Ugyanezt a nézetet képviseli Michael McFaul, aki 2014 és 2016 között az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt. James K. Sebenius harvardi professzor és Michael Singh, a Washingtoni Közel-keleti Politikai Intézet ügyvezető igazgatója szerint csak akkor lehet béketárgyalás, ha a Nyugat meggyőzi Moszkvát, hogy veszíteni fog. Ez a meggyőzés történhet katonai és diplomáciai eszközökkel is, de döntő benne, hogy Moszkva igényeit addig szorítsák vissza, míg el nem fogadja a Washingtont és Kijevet is kielégítő megoldásokat.
A lap helyt ad két ismert „orosz disszidens”, Garri Kaszparov és Mihail Hodorkovszkij véleményének is, akik szerint „Vlagyimir Putyin orosz elnök rezsimje kölcsönzött idővel él. A történelem folyamata fordul, és minden – Ukrajna előretörésétől a csatatéren egészen a Nyugat tartós egységéig és elszántságáig Putyin agressziójával szemben – arra utal, hogy 2023 döntő év lesz. Ha a Nyugat kitart, Putyin rendszere valószínűleg a közeljövőben összeomlik.”