A Német Szövetségi Köztársaság nagykeresztjének legmagasabb fokozata a hivatalban lévő német kormányfők, korábbi kancellárok legmagasabb szintű állami elismerésének tekinthető, és a szövetségi köztársaság történetében mindössze két alkalommal ítélték oda.
A nagykereszt (pontos megnevezését tekintve a Német Szövetségi Köztársasági Érdemrend különleges kivitelű nagykeresztje) legmagasabb fokozatát először 1954-ben adták át, amikor Theodor Heuss szövetségi elnök Konrad Adenauer akkori kancellárt tüntette ki vele. Miután a szövetségi kormány több minisztere már megkapta a kitüntetést, a kormányfőt mégiscsak a legmagasabb fokozattal kellett kitüntetni.
Most Frank-Walter Steinmeier államfő úgy döntött, hogy az első nyugatnémet kancellár után Angela Merkelnek is odaadja, ezzel óhatatlanul történelmi párhuzamot (vagy annak látszatát) állítva fel. Bár a CDU saját álláspontja szerint az elismeréshez méltó – annak megfelel – Merkel politikusi életműve, a Tagesspiegelbe írt vendégcikkében a CDU alapértékek bizottságának vezetője, Andreas Rödder tévedésnek minősítette Merkel kitüntetését, és ezt az Oroszország- és migrációs politikájával, illetve a nukleáris erőművek leállításával indokolta.
Ami Steinmeier elnököt illeti, ő Merkel külügyminisztere volt 2005 és 2009 között, valamint 2013-tól és 2017-ig. Még 2009 tavaszán, külügyminiszterként igényként fogalmazta meg az USA összes nukleáris fegyverének visszavonását Németországból, és 2016-ban bírálta például az Anakonda lengyel–amerikai hadgyakorlatot, mondván, hogy végzetes a hangsúlyokat a katonaságra szűkíteni, és az üdvösséget keresni az elrettentés politikájában.
Szerinte téved, aki azt gondolja, hogy a szimbolikus tankfelvonulások a szövetség keleti határán nagyobb biztonságot teremtenek.
Steinmeier tavaly úgy nyilatkozott, hogy rosszul ítélte meg Putyint, és az Északi Áramlat 2-höz való német ragaszkodást is hibának nevezte.
2022 áprilisában, Ukrajna orosz inváziójának kezdeti időszakában Steinmeier több interjúban elmondta, hogy a német külpolitikának az a korábbi törekvése, hogy Oroszországot egy közös európai biztonsági struktúrába bevonja, kudarcot vallott. Ez már egyértelműen a nyugati partnerek irányába mutatott visszakozás volt.
