Nemzeti összetartozás: a magyarok megmaradásának titka

Százezreket vonzott Erdélybe a csíksomlyói búcsú, amelyet csupán pár nap választott el a nemzeti összetartozás napjától. A két jelentős esemény nemcsak naptári szempontból áll közel egymáshoz, hanem tartalmukat, üzenetüket tekintve is. A kereszténység és a nemzet együttes üzenetét közvetítik.
A magyar Országgyűlés tizenhárom évvel ezelőtt két vezető politikus, Kövér László (Fidesz) és Semjén Zsolt (KDNP) kezdeményezésére törvénybe foglalta a trianoni békediktátum évfordulójára emlékező nemzeti összetartozás napját. Ezen a napon a magyarság méltó rendezvényekkel emlékezik, mert soha nem felejtheti a tragikus országdarabolás emlékét. Ezen az emléknapon a hangsúly már nem annyira a tragédiára helyeződik, mint inkább arra a lelki megújulásra, amely képessé tette a magyarságot a továbbélésre, annak a kultúrának, szellemi és fizikai erőnek a megtartására, amely több mint 1100 éve nemzetként őriz bennünket a Kárpát-medencében.

Honnan lehet tudni, hogy ma is létezik ez az erő? Ennek egyik − nem túl örömteli − bizonyítéka az a hosszú évek óta tartó barátságtalan igyekezet, amellyel nyugati „barátaink” próbálják megtörni a gerincünket, sarokba szorítani, illetve megdönteni nemzeti elkötelezettségű kormányunkat. Igen, ez az 1920-ban durván megcsonkított ország és nép, amely a két világháborúban hatalmas vérveszteségeket szenvedett, ma a legfőbb ellenfele a nyugati országokban uralkodó balliberális, globalista politikának.

Negyvenöt évi kommunista-szocialista diktatúra, majd ennek a mai időkre feltámadt, a balliberalizmus álarcát magára öltő nyugati változata sem volt képes elnyomni a magyarok szabadságvágyát, a keresztény hagyományokon és történelmi tapasztalatokon nyugvó világlátását. Ennek a szellemi erőnek a legfőbb mozgatórugója az a meggyőződés, amely szerint európai jövőnket csakis egységes nemzetként, családjaink és közösségeink megtartásával és erősítésével garantálhatjuk.

A nemzeti összetartozás napja arra is figyelmeztet bennünket, hogy nem engedhetünk a fegyverekre és a pénzre támaszkodó hatalom zsarolásának. Magyarországgal szemben évek óta folyik a permanens nyomásgyakorlás, az uniós pénzek megvonása. De a pénznél sokkal nagyobb ereje van a keresztény erkölcsiségből eredő szeretetnek, tisztességnek és normalitásnak. Ezektől nem foszthatnak meg bennünket, mert ezen értékek nem eladók, nem megvásárolhatók. Amikor fenyegetéssel és zsarolással arra akarnak rákényszeríteni bennünket, hogy fogadjuk el az elhibázott migránspolitika, a woke ideológia, a genderelmélet, az LMBTQ-mozgalom torz és ártó nézeteit, akkor tudnunk kell: nincs az a pénz, amelyért érdemes vállalni az agymosott állapotot.

Érdemes figyelni székely testvéreinkre, a magyarság példaértékű közösségére. Trianon elszakította őket az anyaországtól, s emiatt sokkal rosszabb helyzetbe kerültek, mint a csonka hazában maradt magyarok. Az elmúlt évszázadban az elnyomás, az önrendelkezés megtagadása, az asszimiláció, az idegen hatalom alatti megaláztatások sora sújtotta őket. Lélekszámban kevesebben, de ma is szívós kitartással, büszkén őrzik székely-magyar identitásukat. Összetartásuk, vallásos hitük tiszteletet ébreszt. Nem véletlen, hogy a székelyföldi Csíksomlyó távoli vidékekről is százezreket vonz minden évben.

A magyarok többsége ragaszkodik a józan gondolkodás kiváltságához. Ennek birtokában képesek vagyunk reálisan megítélni a most is zajló ukrajnai háború okait és kilátásait, s elköteleződtünk a béke mellett. Nem illik Csíksomlyóval egy időben említeni az ukrajnai háborút, de tény, hogy ez a háború most és a közelünkben zajlik, a béke melletti kiállás pedig nem tetszik a nyugati héjáknak.

Amikor az Európai Unió balliberális vezetői azt állítják, hogy a fegyverszállításokkal közelebb hozható a béke, hogy Ukrajna védelmezi Európát, a szabadságot és a demokráciát, akkor világosan kell látni: hazugságot hirdetnek. Az oroszellenes szankciókkal, a vég nélküli fegyverszállításokkal elsősorban az Amerikai Egyesült Államok katonapolitikai és gazdasági érdekeit szolgálják, csak hát kínos lenne ennek a beismerése. A demokrácia védelme jobban hangzik.

Csíksomlyó, a magyar összetartozás érzése és tudata muníciót ad ahhoz a küzdelemhez, amely szembemegy az egy központú világra vágyó balliberális globalisták „haladó” szándékaival. A gyermekek nemváltoztatásának támogatása, az azonos nemű párok örökbefogadási jogának ütköztetése a kiskorú gyermekek egészséges szellemi – ezen belül nemi – fejlődéséhez való elemi jogával nem más, mint a hagyományos családmodell rombolása. A woke ideológia hívei nem ismerik el, hogy a kiskorúak említett joga előrébb való az azonos nemű párok gyermekneveléssel kapcsolatos igényénél. Ők ezt épp fordítva gondolják. A „nem létező” globalista háttérhatalom mögöttük áll, mert a döntéshozók pontosan tudják: a nemzeti közösségek gyengítését a zsidó–keresztény szellemiséget elfogadó családok elleni támadással kell kezdeni és az illegális migráció fenntartásával kell kiegészíteni.

A szándékok világosak, a végvárak környékén még folyik a küzdelem, nekünk pedig erőt ad a török idők százötven éve is, ami nem volt elegendő ahhoz, hogy törökké váljunk.

A szerző író, újságíró