Az év második felében hazánk lesz az Európai Unió Tanácsának soros elnöke. A céljaink hét fókuszpont köré épülnek, amelyek közül a versenyképesség javítása, a demográfiai kihívások kezelése, az illegális migráció elleni küzdelem, illetve a védelempolitika uniós szintű erősítése témákat a korábbi cikkemben részletesen ismertettem.
Elnökségünk alatt a fentieken túl a Nyugat-Balkán uniós integrációjának napirenden tartásában és előremozdításában, az unió gazdasági biztonságának garantálásában és a kohéziós politika kihívásainak kezelésében vagyunk érdekeltek.
Ami az integrációs törekvéseket illeti, az EU-nak jelenleg 27 tagállama van. Először is, egy közelmúltbeli évfordulóra hívnám fel a figyelmet: január 31-e az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésének az évfordulója. Immáron nyolc éve, hogy a szigetország polgárai népszavazás útján a közösségből történő távozás mellett döntöttek. A brexit nyomatékosította az EU-val kapcsolatos kétségeket több tagállamban is, mivel az Egyesült Királyság kilépése is rámutatott arra, hogy az országok ma egy olyan integráció tagjai, amelynek működési elvei ellentétesek az alapító atyák céljaival és a szerződések szellemével, tartalmával.
Kezdetektől fogva folyamatos bővítésnek lehetünk tanúi az unión belül. A legutóbbi bővítés 2013-ban történt, amikor Horvátország csatlakozott a közösséghez. Tovább kell azonban erősödnünk, további országok csatlakozását szorgalmazzuk. Egy olyan Európai Uniót kell építenünk az új tagokkal együtt, amely a nemzeti szuverenitásra épül. Az elmúlt időszak föderális elképzelései következtében az Egyesült Királyság elhagyta az EU-t, a nyugat-balkáni bővítés szándékosan lassult, és Ukrajna esetében a mérhető, objektív érdemeken alapuló folyamat helyett politikai bővítési szándék jelentkezik.
Tekintettel arra, hogy a magyar uniós és külpolitika egyik fő prioritása a Nyugat-Balkán integrációjának felgyorsítása, a küszöbönálló elnökség alatt is kiemelten kezeljük a bővítés kérdését.
Mi, magyarok az Európai Unió jövőjét a nyugat-balkáni országok uniós integrációjában látjuk. Úgy gondoljuk, megvan ezekben az országokban az energia, a lendület és az ambíció, ami nagy segítségére lehetne a jelenleg hanyatló EU-nak, amely jelenleg árnyéka önmagának. A csatlakozás által Európa globális versenyképessége is növekedne, ezért az integrációt és a versenyképességet együtt szükséges kezelnünk.
Üdvözöljük, hogy az Európai Bizottság tavaly novemberben átfogó bővítési csomagot fogadott el a Nyugat-Balkán vonatkozásában, amelyben részletes értékelést nyújt a bővítés aktuális helyzetéről, arról, hogy az érintett országok milyen eredményeket értek el az unióhoz való csatlakozás felé vezető folyamatban. A politikai ígéreteken túl azonban a megvalósításra kell fókuszálnunk, ugyanis a feltételeket teljesítő tagállamok csatlakozási tárgyalásai megrekedtek, lakosságuk körében a kezdeti lelkesedést kiábrándulás váltja fel.
A brüsszeli döntések mögött gyakran nem érdemalapú szempont, hanem egyéb politikai megfontolások húzódnak – gondoljunk csak Ukrajna esetére, amely tagjelölt ország részére gyorsított folyosót biztosít az EU. Mindez nem kedvez a Nyugat-Balkán országainak, amelyek valódi eredményeket tettek le az asztalra az elmúlt években.
Kiemelten üdvözöljük a hatmilliárd euró értékű támogatási csomag, a nyugat-balkáni növekedési eszköz javaslatát, amely kétmilliárd támogatás és négymilliárd hitel formájában támogatná ezeket az országokat.
A kormányzati álláspont tehát változatlan: a nyugat-balkáni országok csatlakozása magyar nemzetstratégiai és európai érdek, ezek az országok új inspirációt adhatnak az Európai Uniónak is. Célul tűztük ki, hogy az uniós elnökségünk alatt minél több nyugat-balkáni országot hozzásegítsünk az integrációs folyamathoz, hogy újabb és újabb tárgyalási fejezeteket nyithassanak meg, vagy adott esetben le is zárják azokat. Szóbeli ígéretek helyett az uniónak meg kell nyitnia kapuit azon országok előtt, amelyek osztoznak a közös európai értékekben és teljesítik a csatlakozáshoz szükséges feltételeket. Nem hangsúlyozhatjuk elégszer:
Magyarország az érdemeken alapuló bővítési folyamatban hisz.
Külpolitikánk egyik kulcsfontosságú eleme a konnektivitás, ugyanis Magyarország nem Európa elzárkózásában, hanem a minél szélesebb körű kapcsolatépítésben látja a közösség és a tagállamok sikerét, jövőjét.
Blokkosodás helyett a kapcsolódásra kell építeni politikai és gazdasági stratégiánkat. Mi, magyarok az EU tagjaként európai alternatívát, nem pedig az EU alternatíváját szeretnénk. Magyarország az Európai Unió és a NATO elismert tagjaként minél több országgal törekszik gazdasági és politikai kapcsolat kiépítésére és fenntartására.
Az unió gazdasági biztonságának garantálása megfelelő költségvetési háttérrel lehetséges. Közös feladatunk ezért mind rövid, mind hosszú távon a közösség működését biztosító költségvetés elfogadása, amely igazodik az aktuális és várható kihívásokhoz. Elnökségünk során kiemelt figyelmet fordítunk a kohéziós politika jövőjére is. Az EU többéves pénzügyi keretének harmadát a kohéziós politika teszi ki, ami az EU régiói közötti gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésének elősegítésére jött létre, és egyik alapelve a régiók és a tagállamok közötti szolidaritás. Ugyanis az unió kiegyensúlyozott és fenntartható növekedése csak nagyobb kohézió és szolidaritás révén érhető el. A kohéziós politikának biztosítania kell, hogy senki – legyen az uniós állampolgár, vállalkozás vagy régió – ne maradjon el a versenyben.
Az Európai Bizottság feloldotta ugyan a kohéziós források egy részének blokkolását, a források további részét politikai alapon, kettős mércét alkalmazva, jogtalanul tartják vissza tőlünk – annak ellenére, hogy Magyarország élen jár a horizontális feljogosító feltételek teljesítésében. Kormányzati szinten azért fogunk dolgozni, hogy hazánk és a magyar emberek megkapják a nekik jogosan járó forrásokat.
Egy biztos: izgalmas idők várnak ránk, ugyanis a következő fél év az intézményi átmenetre eső ciklus, amely különleges lehetőségeket és kihívásokat tartogat. Az átmeneti időszakhoz kapcsolódó intézményi és személyi döntések koordinálásában szerepe lesz az elnökségünknek, hiszen ekkor az új Európai Bizottság még nem áll fel, az új Európai Parlament is a hangját keresi.
A mi kiemelt szerepünk ebben az időszakban páratlan lehetőséget és feladatot jelent, hogy becsatornázzuk a magyar érdekeket az uniós döntéshozatalba.
Fontos leszögeznünk, hogy minden álhírrel és balliberális támadással szemben lesz magyar EU-elnökség, gőzerővel készülünk rá. Magyarország ismételten bebizonyítja majd az európai színtéren, hogy képes jó elnöke lenni az Európai Unió Tanácsának. Az elnökségi felkészülésünket gördülékenyen és szakmai elhivatottsággal végezzük, a kormányzati együttműködés hatékony. Bízunk benne, hogy a kitűzött prioritások mentén kézzelfogható eredményeket érünk el, ugyanis az EU Tanácsa elnökségének betöltése azt követeli tőlünk, hogy önzetlen közvetítőként (honest broker), a tagállamok álláspontját figyelembe véve, az EU egésze számára kedvező megoldásokat találjunk, és így Európát ismét visszaterelhetjük a helyes útra, amelyet alapító atyái annak idején megálmodtak.
A szerző az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök fogadja Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét a karmelita kolostorban 2023. november 27-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
