A kormányzati álláspont tehát változatlan: a nyugat-balkáni országok csatlakozása magyar nemzetstratégiai és európai érdek, ezek az országok új inspirációt adhatnak az Európai Uniónak is. Célul tűztük ki, hogy az uniós elnökségünk alatt minél több nyugat-balkáni országot hozzásegítsünk az integrációs folyamathoz, hogy újabb és újabb tárgyalási fejezeteket nyithassanak meg, vagy adott esetben le is zárják azokat. Szóbeli ígéretek helyett az uniónak meg kell nyitnia kapuit azon országok előtt, amelyek osztoznak a közös európai értékekben és teljesítik a csatlakozáshoz szükséges feltételeket. Nem hangsúlyozhatjuk elégszer:
Magyarország az érdemeken alapuló bővítési folyamatban hisz.
Külpolitikánk egyik kulcsfontosságú eleme a konnektivitás, ugyanis Magyarország nem Európa elzárkózásában, hanem a minél szélesebb körű kapcsolatépítésben látja a közösség és a tagállamok sikerét, jövőjét.
Blokkosodás helyett a kapcsolódásra kell építeni politikai és gazdasági stratégiánkat. Mi, magyarok az EU tagjaként európai alternatívát, nem pedig az EU alternatíváját szeretnénk. Magyarország az Európai Unió és a NATO elismert tagjaként minél több országgal törekszik gazdasági és politikai kapcsolat kiépítésére és fenntartására.
Az unió gazdasági biztonságának garantálása megfelelő költségvetési háttérrel lehetséges. Közös feladatunk ezért mind rövid, mind hosszú távon a közösség működését biztosító költségvetés elfogadása, amely igazodik az aktuális és várható kihívásokhoz. Elnökségünk során kiemelt figyelmet fordítunk a kohéziós politika jövőjére is. Az EU többéves pénzügyi keretének harmadát a kohéziós politika teszi ki, ami az EU régiói közötti gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésének elősegítésére jött létre, és egyik alapelve a régiók és a tagállamok közötti szolidaritás. Ugyanis az unió kiegyensúlyozott és fenntartható növekedése csak nagyobb kohézió és szolidaritás révén érhető el. A kohéziós politikának biztosítania kell, hogy senki – legyen az uniós állampolgár, vállalkozás vagy régió – ne maradjon el a versenyben.
Az Európai Bizottság feloldotta ugyan a kohéziós források egy részének blokkolását, a források további részét politikai alapon, kettős mércét alkalmazva, jogtalanul tartják vissza tőlünk – annak ellenére, hogy Magyarország élen jár a horizontális feljogosító feltételek teljesítésében. Kormányzati szinten azért fogunk dolgozni, hogy hazánk és a magyar emberek megkapják a nekik jogosan járó forrásokat.
Egy biztos: izgalmas idők várnak ránk, ugyanis a következő fél év az intézményi átmenetre eső ciklus, amely különleges lehetőségeket és kihívásokat tartogat. Az átmeneti időszakhoz kapcsolódó intézményi és személyi döntések koordinálásában szerepe lesz az elnökségünknek, hiszen ekkor az új Európai Bizottság még nem áll fel, az új Európai Parlament is a hangját keresi.
A mi kiemelt szerepünk ebben az időszakban páratlan lehetőséget és feladatot jelent, hogy becsatornázzuk a magyar érdekeket az uniós döntéshozatalba.
Fontos leszögeznünk, hogy minden álhírrel és balliberális támadással szemben lesz magyar EU-elnökség, gőzerővel készülünk rá. Magyarország ismételten bebizonyítja majd az európai színtéren, hogy képes jó elnöke lenni az Európai Unió Tanácsának. Az elnökségi felkészülésünket gördülékenyen és szakmai elhivatottsággal végezzük, a kormányzati együttműködés hatékony. Bízunk benne, hogy a kitűzött prioritások mentén kézzelfogható eredményeket érünk el, ugyanis az EU Tanácsa elnökségének betöltése azt követeli tőlünk, hogy önzetlen közvetítőként (honest broker), a tagállamok álláspontját figyelembe véve, az EU egésze számára kedvező megoldásokat találjunk, és így Európát ismét visszaterelhetjük a helyes útra, amelyet alapító atyái annak idején megálmodtak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!