A Magyar–Német Intézet friss elemzése rámutat, miközben a német Zöldek még mindig a kormánykoalíció legstabilabb pártja, a szavazók nyolcvan százaléka szerint politikai céljaik nem reálisak; 63 százalékuk úgy véli, a párt nem érti vagy nem veszi tudomásul az emberek problémáit. A lakosság mellett a vállalatok is egyre elégedetlenebbek a kormányzati teljesítménnyel. Némi fáziskéséssel, de a német autógyárak is rájöttek, hogy az elektromos személygépjárművek piacán nem fogják tudni felvenni a versenyt a pár éve még megmosolygott, most az európai piacokat meghódítani kész kínai autógyártókkal. Ha tovább erőltetik az elektromos autózás kizárólagossá tételét, az a német ipar koronaékszerének számító járműgyártást nullázhatná le.

Az említett CSDD akár eurómilliós többletköltséget jelenthet azon nagyvállalatoknak, amelyek amúgy is folyamatosan veszítenek piacaikból a kínai és amerikai versenytársaik javára. Sőt miközben a környezetvédelmi kitételek sora egyre nő, Európa a saját húsába harap, nem kerültünk közelebb a párizsi klímacélok eléréséhez.

A környezeti fenntarthatóság az Európai Unió egyik legfontosabb, de nem mindennél fontosabb feladata. Olyan társadalom- és gazdaságpolitikát kell folytatni, ahol nem sérülnek a környezetvédelmi szempontok. Ugyanakkor a környezetpolitika oltárán sem szabad feláldozni a szociális és nemzetgazdasági érdekeket. Okos egyensúlyra van szükség, ahol egyszerre haladunk a környezeti célok megvalósítása útján és közben nem romboljuk le teljesen az EU társadalmi és gazdasági versenyképességét.

A zöldpolitikában ilyen pragmatikus, középutas megoldás a Magyarországon elfogadott, a Nemzetgazdasági Miniszté­rium és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága által kidolgozott ESG-keretszabályozás.

A szabályozás célja, hogy a magyar vállalatok úgy feleljenek meg a közösségi ESG-kritériumoknak, hogy közben minél kevesebb terhet kapjanak a nyakukba. A lehető legegyszerűbb, legköltséghatékonyabb és legátláthatóbb módon tudjanak megfelelni a szabályoknak. A szabályozás egy büntetésmentes felkészülési időszakot biztosít az érintett cégeknek, hogy az előírások nem okozzanak fennakadást az üzleti tevékenységükben. Nem csak akkor lehet pragmatikus a kormányzás, ha a politikai realitás arcul csapja.

A szerző az MCC Klímapolitikai Intézet 
kommunikációs és stratégiai vezetője