Valóban nagy menetre kell készülni mind Magyarhonban, mind a nemzetek csörtéjében? „Ereszd el a gyeplőt” időszak következik, ahol szinte minden szerepelni vágyó ország, régió és gazdasági érdekkör a gázpedálon álldogál, benyomva tartva a pedált? Milyen jeleket bocsát felénk ez a normalitást átlépő aktivitás?
Tudomásul kell venni, hogy a XXI. században – minden más nemzetre is igaz – nem a kultúránk, a történelmünk, a hagyományaink, a kreatív tehetségünkből adódó erény tör majd utat a nagy asztalon folyó osztozkodás irányába. Nem lesz érdekes, hogy mint nemzet mire vagyunk képesek és a méretünk sem számít esetleges fontosságunk megállapítása idején.
Az, hogy a főtáblánál ülve osztanak-e nekünk is lapokat vagy a futottak közé ültetnek – tetszik vagy sem –, azon múlik, hogy Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke vagy valaki más az, mivel Washington, Moszkva, Peking vezetői nem Magyarországgal tárgyalnak, hanem Orbán Viktorral.
Nyilvánvalóan sértőnek ható és történelmietlen megközelítése országunknak, de abszurditásokkal teli világunkban ez van. Mit jelent a „tetszik vagy sem” közbevetés ebben? Nem azt, hogy Orbán Viktor alkalmas-e egy ilyen szerepre, hiszen igen. Nem azt, hogy így sokszor egy embertől függ adott esetben egy ország stratégiája. Hanem azt – amit külföldön jobban értenek, mint itthon –, hogy az „Orbán Viktort le kell váltani!” mozgalom jelen állapotban politikai tévedés. De fordítsunk a trenden. Mit jelentenek ma az értékrendek? Jobb, bal, közép, szélső, liberális, vajon értelmezhetők klasszikus narratívaként?
2025-től egyetlen fontos kérdés marad, ha józanul vizsgáljuk a világban zajló irtózatokat. Ki, vagyis melyik nemzet képes megmaradni, független maradni, illetve elég gyengévé válik-e, hogy felszívódjon a világ újrafelosztásának idején?
Nézzük hát a leltárt, már ami Magyarországot illeti. A régió, ahol élünk, meglehetősen érzékeny földrajzi környezet. Ráadásul jól élhető vidék, mivel kellő mennyiségben még víz is rendelkezésre áll. Alig tízmillió ember lakja a durván 93 ezer négyzetkilométeres területet. Kicsi, de ezer éve nemzetként létezünk, ami kiemel bennünket a nagyobb létszámú nemzetek közül is. Ugyanakkor nincs saját energiabázisunk, és termelőeszközeink nagy része külföldi befektetésektől függ. Elég sematikus a leírás természetesen, de ezen most lépjünk túl. Végeredmény: Magyarország nem jelentős, legfeljebb megszerzésre alkalmas terület.