Mottó: Elromlik az emésztőgödör, kihívják a szerelőt, aki meg is jelenik a segédjével. A mester nagy levegőt vesz, beugrik és alámerül. Kisvártatva felbukkan, törölgeti szeméből-szájából a trutyit és odaszól a segédnek: – A kettes kulcsot kérem! Megkapja, ismét alámerül. Kisvártatva újra felbukkan: – A négyes kulcsot kérem! Rövid időn belül felbukkan, kimászik, csöpög róla mindenhol a fekália, és odaszól a segédjének: – Na, ez kész! Fiam, remélem figyeltél, különben egész életedben csak adogathatod a kulcsokat!
És akkor most megmutatjuk önöknek, miképpen merülnek alá a mesterek, míg a segédek a partról adogatják a kulcsokat. A két mester: a 444 meg a HVG. Segédek: Hát ez az…
Lássuk mindezt működés közben!
A szikár hír csak ennyi: A német választásokon győztes kancellárjelölt, Friedrich Merz meghívta németországi látogatásra Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt. A hír a 444 tálalásában – a szerző, Szily László így merül alá:
„Friedrich Merz meghívta Németországba Netanjahut
Friedrich Merz, a németországi választásokon a legtöbb szavazatot szerző Kereszténydemokrata Unió elnöke és kancellárjelöltje meghívta Németországba Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt. A jeruzsálemi miniszterelnöki hivatal hétfői közleménye szerint a két politikus vasárnap este beszélt egymással telefonon. Netanjahu gratulált Merznek a választási győzelemhez.
Merz közölte, hogy hivatalos látogatásra hívja Németországba Netanjahut, annak ellenére, hogy az izraeli kormányfő ellen elfogatóparancsot adott ki a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság. Izrael nem részese a bíróság statútumának, de Németország igen. Az izraeli kormány visszautasította a hágai bíróság állításait.”
Elég szikár, mi? Semmi felesleges sallang, semmi túlmagyarázás, csak alámerülés és szerelés.
Lássuk ugyanezt a HVG tálalásában – itt nincs szerző, a szerző maga a lap:
„Friedrich Merz meghívta Németországba Benjamin Netanjahut
A meghívás ténye azért is érdekes, mert a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki az izraeli kormányfő ellen, ami elvben kötelezné a végrehajtásra a német hatóságokat. Friedrich Merz, a németországi választásokon a legtöbb szavazatot szerző Kereszténydemokrata Unió elnöke és kancellárjelöltje meghívta Németországba Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
A jeruzsálemi miniszterelnöki hivatal hétfői közleménye szerint a két politikus vasárnap este beszélt egymással telefonon. Netanjahu gratulált Merznek a választási győzelemhez. Merz közölte, hogy hivatalos látogatásra hívja Németországba Netanjahut, annak ellenére, hogy az izraeli kormányfő ellen elfogatóparancsot adott ki a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság.
Izrael nem részese a bíróság statútumának, de Németország igen. Az izraeli kormány visszautasította a hágai bíróság állításait.
Merz ugyanakkor a Die Zeit tudósítása szerint megígérte Netanjahunak, megtalálják a módját annak, hogy őrizetbevétel nélkül hagyhassa el Németországot. Hasonló értelemben nyilatkozott korábban a francia külügyminisztérium is.
A tárca közleményében a nemzetközi jog szerinti kötelezettségekre hivatkozott, amelyek »a Nemzetközi Büntetőbíróságban nem részes államok mentességére« vonatkoznak, ami Izrael esetében fennáll. Hozzátették: »Ezek a mentességek vonatkoznak Netanjahu miniszterelnökre és más, a bíróság elfogatóparancsa által érintett miniszterekre«. Ezeket a mentességeket »figyelembe kell majd venni, ha az ICC kérné tőlünk a letartóztatásukat és átadásukat«.”
Itt sincs sok lacafaca, a mester alámerül és megszereli a dolgokat. Nagyon jól jegyezzük meg tehát:
„A tárca közleményében a nemzetközi jog szerinti kötelezettségekre hivatkozott, amelyek »a Nemzetközi Büntetőbíróságban nem részes államok mentességére« vonatkoznak, ami Izrael esetében fennáll. Hozzátették: »Ezek a mentességek vonatkoznak Netanjahu miniszterelnökre és más, a bíróság elfogatóparancsa által érintett miniszterekre«. Ezeket a mentességeket »figyelembe kell majd venni, ha az ICC kérné tőlünk a letartóztatásukat és átadásukat«.”
Így szerelnek tehát a mesterek, amikor a leendő német kancellár hívja meg látogatásra az izraeli miniszterelnököt. És akkor most lássuk, hogyan zajlik a szerelés, amikor Orbán Viktor hívja meg látogatásra az izraeli miniszterelnököt! Ebben az esetben a 444 így merül alá – szerző és mester Windisch Jucika:
„Az Európai Bizottság alelnöke emlékeztette Orbánt, hogy nem járhat el szabadon Netanjahuval kapcsolatban
Az Európai Bizottság alelnöke egyértelművé tette, hiába mond mást Orbán Viktor, Magyarországra nézve is kötelező a Benjamin Netanjahu elleni elfogatóparancs. Vera Jourova a Euronewsnak azt mondta, »az Európai Unió minden tagjára ugyanazok a nemzetközi törvények vonatkoznak, beleérve a nemzetközi intézmények törvényeit is«.
Orbán Viktor pénteken a Kossuth rádióban jelentette be, hogy meghívja Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, és garantálja, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsának »semmilyen hatálya nem lesz« Magyarországon. Az ítéletet amúgy is »felháborítóan pimasznak és cinikusnak« tartja. Az Európai Bizottság alelnöke viszont azt mondta, Magyarország aláírója, tehát részese a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, felelős politikusok pedig tisztában vannak a nemzetközi kötelezettségeikkel.
»Ez olyan szabály, amely a nemzetközi jogon alapul, és kimondja, hogy a feleknek tiszteletben kell tartaniuk a bíróság döntéseit. Tehát ez egy kötelező határozata a Nemzetközi Büntetőbíróságnak mindenkire nézve, aki aláíró, így Magyarországra nézve is.«
Vera Jourova azt mondta, ha nem tartóztatják le Netanjahut, azzal megszegik az egyezményt, ami rossz fényt vet az országimázsra, és jogi lépések is következhetnek belőle.”
Ugye érződik a szerelés és alámerülés különbözősége? Mintha más lenne az irány… És akkor nézzük meg ugyanezt a HVG tálalásában (szerelésében és alámerülésében):
„Nemzetközi lapszemle: Ha Netanjahut nem tartóztatják le Magyarországon, az a nemzetközi jog csődje
Óva intik a magyar miniszterelnököt attól, hogy szembeszegüljön az ICC döntésével: ez a testület később még Magyarországnak kedvező döntéseket is hozhat, pont ezeket hitelteleníti most Orbán előre.
Orbán Viktort nem érdekli, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) körözést adott ki az izraeli miniszterelnök ellen, meghívta a háborús bűnökkel gyanúsított Benjamin Netanjahut Budapestre. Pedig Magyarország – a zsidó állammal ellentétben – tagja a testületnek.
A magyar politikus, aki folyamatosan felrúgja a normákat és a nemzeti szuverenitás bajnoka, jelezte: nem törődik azzal, hogy elvileg le kellene tartóztatnia a vendéget, ha az beteszi a lábát az ország területére. Ő az első, aki az Európai Unióban nyíltan szembehelyezkedik a bírósági verdikttel. A hágai lépés sok államot kényelmetlen helyzetbe hozott, főként a németeket, akik igyekeznek elhatárolódni a holokauszt rémségeitől, ezért csak óvatosan szokták bírálni Izraelt. Netanjahu megköszönte Orbánnak a »világos erkölcsi kiállást«, illetve hogy támogatja az »igazságot«.
A magyar miniszterelnököt gyakran éri vád, hogy gerjeszti az antiszemitizmust, amikor Soros Györgyöt a gonosz liberális mélyállam irányítójaként állítja be. Viszont egyben Izrael egyik legszilárdabb szövetségese a földrészen. Netanjahut lelkitársnak tekinti, ideértve azt a közös véleményt, miszerint az országoknak nem szabad engedniük a külső nyomásnak.
Orbán, aki úgy gondolja, hogy ő pont olyan különutas eresztés, mint Trump, szép listát tud felmutatni, amikor arról van szó, hogy szembement az EU-val, illetve bírósági ítéletekkel. Most úgy gondolja, hogy az ICC semmibe veszi a szavazópolgárok akaratát.
Krekó Péter úgy értékelte, hogy már megint megy az elitellenes hercehurca, egyben a politikus gesztust gyakorol Netanjahuval, valamint Trumppal szemben is. Úgy véli, hogy neki az a jó, ha botrányt kelt és nem érdeklik a kockázatok, pedig országa kicsi és jól jöhet neki adott esetben, ha élvezi a nemzetközi jog védelmét.
A baloldali szerkesztőség állásfoglalása szerint a háborús bűnöket meg kell torolni, ez ügyben most útelágazáshoz ért a nemzetközi bíráskodás. Az izraeli és Hamász-vezetők elleni intézkedés véget vetne a büntetlenség évtizedeinek. Egyúttal vizsgázik a világ, hogy mennyire tartja szükségesnek a nemzetközi felelősségre vonás intézményét. Azaz mérföldkőhöz érkeztünk.
Izrael esetében ez azt jelenti, hogy vége a vezetők sérthetetlenségének. Ennek megfelelően Netanjahu antiszemitának minősítette a határozatot, a Hamász ellenben fontos történelmi precedensnek nevezte. De az igazi próbatétel az ICC 124 tagállamára vár. Ha adott esetben nem cselekszenek, akkor a nemzetközi jognak oda a hitele, mivel az erős nemzetek és szövetségeseik lábbal tiporhatnak az igazságon.
A letartóztatási parancsot a brit szerkesztőség szerint erkölcsi alapon is végre kell hajtani, hogy egyetlen vezető se gondolhassa azt, hogy a jog felett áll. Sok európai ország üdvözölte, mikor Vlagyimir Putyin került a nemzetközi bíróság célkeresztjébe, így most Benjamin Netanjahu esetében is teljesíteniük kell kötelezettségvállalásukat.
Hogy Washington hallani sem akar a testület ítéleteiről, sőt szankciókkal fenyegeti az együttműködő kormányokat, az azt fogja sugallani, hogy a nemzetközi jog csupán a gyengébb országokra érvényes. A nemzetközi rend válaszút elé kerül, mert ha nem veszi komolyan a saját elveit, akkor marad egy olyan világ, amelyben az erő határozza meg, ki élvezhet büntetlenséget. Viszont, ha az amerikai kormány komolyan veszi az ICC elfogatóparancsát, akkor kezdhetnek reszketni a féldiktátorok, autokrata vezetők. Pont erről szól a letartóztatási parancs: befellegzett annak, hogy nem vonják felelősségre a háborús bűnösöket.
A Nemzetközi Büntetőbíróság letartóztatási parancsa reflektorfénybe állítja Izraelt és azokat, akik védik Amerikában, miközben egy sor más kormány – az USA és Izrael sziklaszilárd támaszaként jelezte, hogy eleget tesznek a döntésnek – írja Ishaan Tharoor, az újság publicistája. Elnézve a washingtoni reakciót, az jutott eszébe, hogy az olyan, mintha Pekingben vagy Moszkvában adták volna ki.
Netanjahunak meg kell fontolnia, hová megy el ezek után külföldön, nehogy útközben műszaki okok miatt kénytelen legyen valahol leszállni. A helyzet megalázó országa számára. Az amerikai külügy korábbi izraeli–palesztin felelőse szerint a politikus immár nem kereshet fel egy sor olyan államot, amely évtizedek óta elismeri Izraelt. Olyanok nyomdokain halad, mint Kadhafi, Milosevics és Putyin.
Ugyanakkor a Biden-kormányzat részéről tetten érhető a kettős mérce. Amerika nem tehet úgy, mintha megalapozatlanok lennének a vádak.”
Ugye-ugye, éppen ugyanaz a fekália csöpög, mégis mennyire más minden? Mennyire másképpen állnak a mesterek?
Ha remekbeszabott Merz elvtárs, a magát jobboldali konzervatívnak hazudó balos-libsi-komcsi, illetve leginkább semmilyen mindjárt kancellár hívja meg Netanjahut, akkor szűkszavúan beszámolunk a dologról, és megkeressük a megoldást is hamar, még egyszer megismétlem:
„A tárca közleményében a nemzetközi jog szerinti kötelezettségekre hivatkozott, amelyek »a Nemzetközi Büntetőbíróságban nem részes államok mentességére« vonatkoznak, ami Izrael esetében fennáll. Hozzátették: »Ezek a mentességek vonatkoznak Netanjahu miniszterelnökre és más, a bíróság elfogatóparancsa által érintett miniszterekre«. Ezeket a mentességeket »figyelembe kell majd venni, ha az ICC kérné tőlünk a letartóztatásukat és átadásukat«.”
Ellenben ha Orbán hívja meg Netanjahut, akkor „Orbán nem járhat el szabadon Netanjahuval kapcsolatban”, akkor „hiába mond mást Orbán Viktor, Magyarországra nézve is kötelező a Benjamin Netanjahu elleni elfogatóparancs” és akkor megérkezik Vera Jourova, és „a Euronewsnak azt mondta, »az Európai Unió minden tagjára ugyanazok a nemzetközi törvények vonatkoznak, beleérve a nemzetközi intézmények törvényeit is«.” Sőt! Vera Jourova azt is mondja, „ha nem tartóztatják le Netanjahut, azzal megszegik az egyezményt, ami rossz fényt vet az országimázsra, és jogi lépések is következhetnek belőle.”
Vajon hol van most Vera Jourova? Vajon ki fogja nyitni a pofáját? Jaj, dehogy fogja! Bátor a Vera, de nem vakmerő! S persze ha Orbán hívja meg Netanjahut, akkor jön a nemzetközi lapszemle, s mindjárt kiderül az is, miszerint a magyar miniszterelnök, aki „folyamatosan felrúgja a normákat és a nemzeti szuverenitás bajnoka, jelezte: nem törődik azzal, hogy elvileg le kellene tartóztatnia a vendéget, ha az beteszi a lábát az ország területére”.
Hát most mondd! De ez még hagyján, ám ezzel párhuzamosan megtudjuk azt is, „a magyar miniszterelnököt gyakran éri vád, hogy gerjeszti az antiszemitizmust, amikor Soros Györgyöt a gonosz liberális mélyállam irányítójaként állítja be”. Hát ne mondja senki, hogy nem nagyszerű mester a HVG meg a New York Times! Na de a Guardian se marad ám le, ők így törölgetik szemükből és szájukból a trutyit együtt a HVG mestereivel: „A letartóztatási parancsot a brit szerkesztőség szerint erkölcsi alapon is végre kell hajtani, hogy egyetlen vezető se gondolhassa azt, hogy a jog felett áll.”
Igenis, értettük, Herr Oberleutnant Führer! Csak azt nem értjük, mi van most „a Nemzetközi Büntetőbíróságban nem részes államok mentességével”? Persze, mit akadékoskodunk mi itten?
Pofánkat befogjuk és adogatjuk a kulcsokat…
