Van abban valami rémesen vicces, ahogy a Kárpát-medencei magyarságot a határok felett újraegyesítő, 1,2 millió testvérünknek magyar állampolgárságot (vissza)adó, a nemzeti összetartozást – minden liberális gáncsoskodás ellenére – alapeszménnyé tevő, külhoni magyar iskolák, óvodák, templomok, sportlétesítmények, művelődési házak százait felújíttató
Orbán Viktort némelyek most épp lenemzetárulózzák. Teszik mindezt az ukrán műparasztnak öltözött, „román földön” totyorászástól kivízhólyagosodott bütykű Magyar Péter intésére, aki a május 9-i, tihanyi beszéde miatt rontott rá a miniszterelnökre.
Lám, agy nélkül is van élet.
Rendben, akkor idézzük föl, mit mondott Orbán Viktor a felújított Tihanyi Bencés Apátság és a Szent Kristóf Zarándokház átadóünnepségén három hete. „Most a nemzetek Európájának, a keresztény Európának van itt az ideje, amelyben harcolni fogunk a jogunkért, hogy európai polgárok legyünk. Nem Magyarországon mondták, hanem a szomszédos Romániában. Teljesen egyetértünk. Történelmi sorsközösségben élünk a románokkal. Nem szólunk bele a most folyó román elnökválasztási küzdelembe, de annyit üzenünk innen, a Kárpát-medence közepéről, e szimbolikus helyről, hogy biztosítjuk Románia népét és jövendő elnökét: mi az összefogás és együttműködés talaján állunk, ezért semmilyen elszigetelést, politikai retorziót nem fogunk támogatni Romániával és annak vezetőivel szemben. Mind a románok, mind a magyarok teljes jogú polgárai az Európai Uniónak és azok is maradnak. A kereszténységért és a szuverenitásért folytatott küzdelemben számítani kell egymásra.”
Erre föl ugrott elő a csalitosból konyhakéssel a kezében Lipótmező hírhedt szökevénye, az Övcsatos, és vádolta meg a külhoni magyarok elárulásával a kormányfőt. Szerinte Orbán „azt teszi most az erdélyi, partiumi és székelyföldi magyarokkal, amit korábban a kárpátaljai és a délvidéki honfitársainkkal”, miközben „a szavazataik bezsebelése után elárulja őket, és a fejük felett magyarellenes politikusokkal szövetkezik”. Tehát a Tisza-vezér szerint a külhoni magyarok annyira hülyék, hogy az „elárulásuk” dacára 95 százalékuk folyton a Fideszre szavaz. (Azt most ne boncolgassuk, hogy a három gyermekének édesanyját lehallgató, évekig zsaroló, majd hátba szúró alak egyáltalán hogy meri szájára venni a szót: „áruló”. Ő, aki az áruló prototípusa.)
Miféle nemzetárulásról hablatyol ez az összeszűkült szemmel hadonászó tőzsdeguru? Ki szövetkezett itt magyarellenes politikusokkal? (Mármint az ukrán kémekkel bandázó Magyar Péteren kívül, aki mentelmi jogáért cserébe úgy táncol, ahogy Manfred Weber fütyül. Az a Weber, aki bevallotta: „Magyarország ellen szavaztam. Nem a Fidesz, nem Orbán Viktor, hanem az egész ország ellen!”)
Orbán Viktor nem szövetkezett George Simion román elnökjelölttel. Mondatai arról szólnak, hogy Magyarország jó kapcsolatra törekszik Romániával, és semmifajta brüsszeli szankciózást, belügyekbe való beleavatkozást nem támogat az országgal szemben, akárki is lesz annak következő elnöke. Akárki. Ami egyúttal válasz volt arra, hogy az elnökválasztás első fordulója után (amelyet még Simion nyert) Brüsszel máris harsány fenyegetőzésbe, zsarolásba kezdett. Nyers fordításban valami olyasmit üzent – két sms között – Ursula: ha a románok nem azt választják, akit Brüsszel akar, akkor el lesz vágva a torkuk. Talpig demokrata hozzáállás. Épp csak bevonulással nem fenyegetőztek – igaz, nem lenne mivel, az utolsó parittyájukat is elpostázták már a pőre zongoristának.
Hallatlan, ugye? Egy szuverenista politikus kiállt a szomszéd ország szuverenitása mellett. Brüsszel friss helytartójelöltje és a körötte sürgölődő ügynökhálózat meg árulást kiált. S közben nem szakad rájuk a Nádor utcai CEU-központ…
Aki a demokrácia talapzatán áll, nem mondhat mást, mint hogy tiszteletben tartja a nép döntését. Elvégre ez a demokrácia. A nép dönt. Amire a brüsszeliták a sztratoszféra magasából tojnak. Ezért hagyják figyelmen kívül, ki sem kérik az emberek véleményét illegálismigráció-ügyben vagy épp az ukrán csatlakozásról. Ehelyett a magyar kormányt ütik, mert az konzultálni mer.
A jogállamiságra, fékekre-ellensúlyokra is nagy ívben tesznek. Hivatkozni persze percenként hivatkoznak azokra – például a Magyarország elleni boszorkánypörökben. Miközben Le Pent épp kizárják az elnökválasztásról, szuverenista pártok betiltásán ügyködnek, az uniót megalapozó egyhangú döntéshozatal fölszámolásán dolgoznak.
Ha Orbán Viktor ugyanabban a stílusban nyilatkozott volna a román elnökválasztás első fordulója után, ahogyan azt a brüsszeliták tették, meggyőződésem, ma Románia elnökét George Simionnak hívnák. A fiatal napraforgóállam bármilyen megaláztatást eltűr a Nyugattól, amely neki országnyi területet ajándékozott belőlünk, ám a kifosztott áldozattól – tőlünk – soha semmilyen kioktatást nem visel el. Ha a miniszterelnök újra előhozakodott volna az úzvölgyi eseményekkel (annak idején megtette, szemben a magyarországi balliberálisokkal), akkor a románok dühe Simiont emelte volna az elnöki székbe. Ennyit tehát a nemzetegyesítő Orbán „nemzetárulásáról”.
Próbálkozni persze lehet. Ahogyan megkísérelték már az illegális migránsokat kerítéssel föltartóztató Orbánról bebizonyítani, hogy valójában ő eresztette rá szegény Nyugat-Európára a muszlim honfoglalókat. A letelepedési kötvény volt az első mesekölteményük: hiszen az ország költségvetésébe milliókat befizető, cserébe állampolgárságot kapó, pár száz dúsgazdag külföldi ólálkodik majd a sikátorban, hogy megerőszakoljon, megkéseljen, kamionnal átautózzon a fejeden. A vendégmunkásokból is próbáltak illegális migránst faragni. Hiszen a fix időre, dolgozni érkező emberek ugyanolyan veszélyesek a 444 szerint, mint a papírok nélkül, a kerítést átvágva beözönlő, allahakbarozó ingyenélők.
Vagy ott van a rezsicsökkentés. Uniós statisztikák bizonyítják, és még a zöld szemesostorosok is tudják, hogy
Európában hosszú ideje a legjobb háromban vagyunk a lakossági gáz és áram árát tekintve. Ám mindenre is alkalmatlan balliberálisaink próbálják ezt letagadni, kimagyarázni. Makognak mindenféle rendszerhasználati díjról, „rezsiblöffről”, „átverésről”. Azt duruzsolják az embereknek, hogy nekik higgyenek, ne a saját szemüknek.
A HVG elképesztően buta szerzője például a minap azt ecsetelte, hogy a rezsicsökkentés „politikai termék”, és a hatósági árak tekintetében „semmiféle újdonságot nem hozott”. Na ja. Nyilván azért próbálja évek óta Brüsszel és itteni cselédhálózata megfúrni, mert nincs benne semmi újdonság.
És mindezek tetejében Orbán az áruló, mert olcsó orosz olajat és földgázt vásárol – és nem Kollár Kinga meg bűntársai, akik a nekünk járó pénzek elsikkasztásán örvendeznek.
Továbbá itt diktatúra van – de majd ha Brüsszel kegyelméből a balliberálisok hatalomra vergődnek, kétharmad nélkül is alkotmányoznak, à la Fleck Zoltán. Merő jó szándékból: hogy helyreálljon a jogállamiság. A Szuverenitásvédelmi Hivatal helyét sóval hintik be, a jobboldaliak hulláit Ifára lapátolják vagy árkokba.
Mert árokbetemetés kell meg szeretet – ahogyan azt Caramel mondta pár napja, két f…szfejezés közben. (Most, hogy már nem a kormányközeli tévétől kapja a zsetont.)
Rémesen vicces az egész. Bár inkább rémes, mint vicces.
