Nyikolaj Bergyajev orosz filozófus írta a harmincas években, hogy a marxizmus az orosz messianisztikus hit eltorzult változata. Valójában (pót)vallásként működik, s mint ilyen, a kereszténységet legfőbb konkurenciájának tekinti, és el akarja törölni. Szakrális dimenzióba emeli a proletariátus felszabadításának eszméjét. A proletariátus, illetve a támogatói az abszolút jók, az elnyomó burzsoázia az abszolút gonosz. A harcot anno a kommunista élcsapat irányította, Leninék szerint a proletárok nem voltak elég öntudatosak.

Egyik legfontosabb ismérve a diktatórikus ideológiának, hogy (miként a vallás), az élet minden területét szervezni és befolyásolni akarja. Ez a törekvés csakúgy, mint a kommunizmusban, a woke esetében is működik. Látjuk, a sporttól az oktatáson és a művészeteken át az igazságszolgáltatásig mindent uralni próbál. Pár éve még térdepeltették a focistákat meccs előtt, s előfordult, hogy aki kritikusan nyilatkozott a dologról, azt elbocsátották az állásából. Transznemű nőket (akik valójában férfiak) versenyeztettek együtt nőkkel. Az igazságszolgáltatás terén a bírákat „érzékenyítik” a LMBTQ-emberek iránt. Műalkotásokat rongálnak meg, mert alkotóik a múltban „vétettek” valamit a woke mai (!) elvei ellen.

Vég nélkül lehetne folytatni a példák sorolását.

Jellemző még a diktatórikus ideológiákra (pótvallásokra), hogy csak azokat a tényezőket veszik figyelembe, amelyek alátámasztják az állításaikat. Néhány éve megállás nélkül arról olvashattunk, hogy a globális felmelegedés hatására öt és fél perc múlva vége lesz a világnak. Komoly tudósok véleményét nem voltak hajlandók közölni a mainstream lapok, például olyan szakemberekét, akik vitatták, hogy a melegedésért kizárólag a szén-dioxid-kibocsátás a felelős. A tizenhét éves klímaaktivista Greta Thunbergnek viszont minden szaváról és lépéséről beszámoltak. Őt azóta levették a tábláról, és úgy tűnik, ma senkit nem érdekel, hogy az LNG-t szállító teherhajók vagy éppen a háború hogyan hat a klímára. 

Kiderülhet, hogy az elmúlt pár ezer év, így az eddigi nyugati civilizáció is pusztán zsákutca volt az emberiség történetében, az embernek a két lábra állást is meg lehetett volna spórolni.

De tegyük félre az iróniát! 

Másrészt a helyzet nagyon komfortos a követőknek is, hiszen csak pár kifejezést kell megjegyezni, és – mintegy sejtszinten átitatódva modern, progresszív eszmékkel – jólesően és öntudatosan fidesznyugdíjasozhatnak, nénizhetnek, birkázhatnak virtuális szemétdombjukon.

Említettük a keresztény vallást, amelyet – mint fő konkurenciát – a woke eltörölne. (Esetleg új Újszövetséget írna.) Tegyük fel a kérdést: mi a tartalma egy nemi irányultságon alapuló identifikációnak? A vallási és a nemzeti identitás tartalma többé-kevésbé ismerhető, Európa kultúrája nagyrészt a kereszténységen alapul.

De milyen civilizáció jönne létre a szexuális alapú identitásokra és a woke-ideológiára épülve? Sejtjük, persze, de Isten mentsen meg attól, hogy ezt a szép, új (még újabb) világot megismerjük.

A szerző irodalomtörténész