Naiv ember volt az, aki azt hitte botor, jóindulatot feltételező fővel, hogy Aranyosi Péter, az egyesek által humoristának mondott szélsőséges figura belátja, milyen tarthatatlan volt a rasszista cigányozása a Partizán nevű csatornán, és bocsánatot kér. Mondjuk az sem lett volna a valóságtól s a demokratikus kívánalmaktól elrugaszkodott fejlemény, ha a műsorvezető, Gulyás Márton teszi meg ezt. Már csak azért sem lett volna indokolatlan ez a gesztus részéről, mert ő volt az, aki mosolyogva, kedvtelve, metakommunikációs eszközökkel biztatta is beszélgetőpartnerét a sok diszkriminatív, a roma közösséget súlyosan megalázó szöveg zavartalan folytatására. Annyira tetszett a szélsőbaloldali aktivista múltú riporternek a többi rasszista és terroristasimogató hadoválás, hogy jelezte ezt, és lelkesen meghívta máskorra is az álhumoristát.
Ehhez képest vágni lehet a csöndet a témában, és a szereplőknek esze ágában sincs kiköszörülniük a rasszista csorbát. Ez a logika szabályai szerint viszont azt jelenti, hogy szívósan ragaszkodnak a meglehetősen bűzhödt, demokráciaidegen rasszizmusukhoz. Aranyosi elvtárs pedig fenntartja azt, hogy az általa ledakotázott cigányok miatt nem lehet a miskolci moziban az első három sorba ülni, mert továbbadják a tetveket.
Szintén kiérdemelte a rasszizmustámogató kétes dicsőségű címet a Társaság a Szabadságjogokért nevű sorosista, sóhivatalszerű álcivil szervezet. A TASZ-t a botrányos eset óta próbálja a Hír TV reagálásra bírni, hisz ők tüntették ki Gulyás Mártont a társadalmi egyenlőség érdekében kifejtett munkássága miatt.
Az emberi jogok éber liberális őrei azonban azóta egyszerűen nem hajlandók szóba állni a televízió munkatársaival. Tökéletes látleletét adták a hiperliberális álszent ügyvitelnek, amikor az első megkeresés alkalmával azt mondták az Aranyosi-ügyben véleményüket kérő kollégának, hogy küldje el a kérdéseit hozzájuk az úgymond „sajtókukactaszponthura”. Vagyis ha nem e-mailben próbál kommunikálni velük valaki, azt kíméletlenül elhajtják – már ha nem az általuk röhejesen függetlennek nevezett csontbaloldali médiából érkezik a bűnös módon kíváncsiskodó újságíró.
Azóta aztán kiderült feketén-fehéren: sajtókukac ide, sajtókukac oda, az írásbeli megkeresésekre, az általuk kért elektronikus levelekre sem hajlandók a fülük botját sem mozdítani, éppúgy síri hallgatásba burkolóznak, mint amikor élő szóval, magyar nyelven kísérlik meg kipréselni belőlük a választ. Holott kutya kötelességük lenne reagálni és véleményt mondani erről a penetráns fajgyűlölő megnyilvánulásbokorról, ha egy cseppet is komolyan akarják vetetni magukat, és el akarják hitetni, hogy a diszkriminációmentes közéletért, világért tevékenykednek.
Valójában megkeresés nélkül kellene ezeknek a kizárólag a jobboldal elleni harcra szakosodott szervezeteknek elítélniük az Aranyosi-féle nyilastempójú nyikhajokat, s megszólalniuk az ügyben.
A TASZ-on kívül az Amnesty International vagy a másik kókler csapat, a Magyar Helsinki Bizottság is hallathatná a hangját. Mármint ha akarnának tiltakozni. De természetesen nem akarnak, mert körömszakadtukig védendő ellenzéki partizánokról van szó, akik nyugodtan elmerülhetnek a fasisztoid érzelmek dagonyájában, mert ez nem bűn, hanem inkább érdem a szemükben.
Főként azután illene legalább tessék-lássék valami felszólításfélét elkövetniük, ha már a roma szervezetek prominenseinek egész sora emelte fel a hangját az ügyben, mivel az egész cigány etnikumot érte támadás azáltal, hogy általánosítva hangzottak el a lealacsonyító, sértő, kirekesztő mondatok.
Az egész ordenáré povedálás ahhoz hasonlít, mint amikor a Jobbik antiszemita szerencsi képviselőjelöltje tetűcsúszdásoknak nevezte a zsidókat. Milyen érdekes egybeesés, hogy miután a komplett baloldal támogatta a szalonképtelen politikust, az úgynevezett jogvédő szervezetek akkor is sűrű cinkos hallgatással ásták továbbra is alá a renoméjukat. Most is ugyanúgy komolyan vehetetlenné teszik magukat – már ha maradt még valakiknek bizalma a sorosista-aktivista NGO-kban.
Azon pedig, hogy a teljes baloldali mezőnyből – már ami még maradt belőlük –, a Tisza Párttól a DK-ig senki sem háborodott fel a rasszizmus ilyen leplezetlen, gusztustalan megnyilvánulásától, nem is lehet csodálkozni.
Miért ne értenének egyet a magyar cigányság becsmérlésével, ha egyszer az egész magyar lakosságról lesújtó a véleményük? Akiknek nem tudják soha megbocsátani, hogy a választásokon nem rájuk szavaztak, nem őket segítették a kormánykerékhez. És az is igaz, hogy miért pont a Gulyás Márton- és Aranyosi Péter-féle figurákon kérnék számon a bocsánatkérést, ha ők, a baloldali pártok semmilyen sértésért, rasszista szövegelésért, gyűlölködésért, uszításért soha nem kértek bocsánatot? Miért is kértek volna? Hisz náluk az ilyen diszkriminatív megnyilvánulások a napi rutin részei.
