Bűnözői karrierje nem állt meg az önkényes lakásfoglalásnál, de érdemes azzal is foglalkozni, hogy ezt a tevékenységét miként próbálta ideológiai köntösbe bújtatni. Még saját térfelén is kritizálták, például Raffaella Paita liberális képviselő, aki azt mondta, hogy Salis és mozgalma „az arroganciát a törvényesség elég helyezi”. A szélsőbaloldali aktivista ugyanis 2008 óta mintegy 90 ezer eurós (mintegy 37 millió forintos) tartozást halmozott fel illegális lakásfoglalásaival. A Europe Unfiltered nevű oknyomozó portál felteszi a kérdést: vajon hány rászoruló kaphatott volna szociális lakhatást ebből az összegből? Salis harcias aktivizmusával nemhogy segítette volna, de inkább csak hátráltatta a számára állítólag fontos probléma megoldását.

2023-ban aztán újabb ügyben született jogerős döntés, ezúttal az olasz Legfelsőbb Bíróság részéről a 2014-es esettel kapcsolatban, amikor anarchista házfoglalók kilakoltatását próbálták megakadályozni. Kiderült ugyanis, hogy nemcsak, hogy ellenállt a hatósági intézkedésnek, de szemeteszsákokkal és kukákkal is dobálta őket, eközben trágár sértéseket kiabálva. Ezt nem másnak hívják, mint hatóság elleni erőszaknak. Salis nagy szerencséjére az olasz jogrendszer jóval megengedőbb, mint a magyar, így továbbra is csak felfüggesztett börtönbüntetése nőt tovább hat hónappal, összesen 1 év 9 hónap 10 napra. Ha ezek az ítéletek nem lennének elegek, 29 szabálysértési ügyet is nyilvántartásba vettek vele kapcsolatban.

A Europe Unfiltered egyenesen úgy fogalmaz, hogy mindez 

 Ezek fényében az ártatlanul meghurcolt baloldali tanárnő képe gyorsan elillan, és feltűnik Ilaria Salis valódi képe, egy erőszakos szélsőbaloldali aktivistáé, aki az ideológiai küzdelem nevében nem riad vissza attól, hogy egyedül vagy másokkal közösen törvényt szegjen és akár hivatalos személyeket is bántalmazzon. A nemzetközi sajtóban gondosan felépített áldozati kép Olaszországban – ahol pontosan tisztában vannak a múltjával – repedezni kezdett. Matteo Salvini volt olasz belügy-, most közlekedési miniszter, a Patrióták helyi tagpártját, a Ligát vezető politikus például nyíltan úgy fogalmazott, hogy 

Salis apja, aki központi szerepet játszott a hazug nemzetközi médiakampányban is, persze azonnal kijelentette, hogy feljelenti a minisztert becsületsértésért.

A politikai ellenfelek elleni erőszak aligha számított újdonságnak Ilaria Salis számára. Salvini ugyanis azzal is megvádolta, hogy 2017 februárjában részt vett a Liga párt egyik standja elleni erőszakos támadásban – habár ezért nem ítélték el soha. Az eddigi információk alapján azonban aligha lenne meglepő, ha egy ennyire agresszív személyiség részt vett volna egy ilyen cselekményben. Főleg ha azokra a vádakra tekintünk, amikkel szembenéz budapesti tevékenysége kapcsán.

Salis nagy szerencséjére az Európai Parlamentben ülő képviselőtársait aligha zavarja erőszakos előélete. Az olasz Antifa-tanárnő „reméli és elvárja”, hogy az EP kiálljon „az alapvető jogok, az ártatlanság vélelmének, az arányosság elvének és a jogállamiság tiszteletben tartásának védelmében.” Igen, mindezt a saját mentelmi jogát érintő eljárás kapcsán volt képes elmondani a sajtónak. 

Mivel az EP Jogi Bizottságában kialakult gyakorlat szerint az egyszerű köztörvényes ügyek esetén kiadják a mentelmi jogot, az egyetlen esélye valóban az lehet, ha elhiteti, hogy a vádak és az eljárás kizárólag politikai alapúak. Szélsőbaloldali frakciótársai már kifejezték kiállásukat mellette. Láthattunk már hasonlóra példát: Donáth Anna mentelmi jogát például nem volt hajlandó felfüggeszteni az EP pontosan ezen érvek alapján.

Egy ilyen döntés mit mondana az azt meghozó szervezetről? Ahol fontosabb a politikai szempont, mint az, hogy egyik képviselőtársuk emberek elleni csoportos utcai támadásban vett részt, előélete többi fekete foltjáról nem is beszélve. Brüsszel valóban megvalósítja a teljes következmények nélküliséget.

A szerző az Alapjogokért Központ vezető elemzője