Mennyit lehet következmények nélkül hazudni? És még meddig? Nagyjából két éve alakult a Tisza-szekta, és azóta minden napra jut legalább tíz kisebb-nagyobb hazugságuk. Az összesen hétezer-háromszáz darab. Alaphangon. A legfrissebb, kémügyes hazugságaik viszont annyira súlyosak és nemzetbiztonságilag veszedelmesek, hogy nyugodtan megszorozhatjuk őket százzal. A Direkt36 nevű dezinformációs központ „cikke” alapján azt a rémhírt terjesztették, hogy a magyar állam szervezett akciót indított a Tisza informatikai rendszerének bedöntésére. Majd amikor két tiszás informatikus ezt le akarta buktatni, titkosszolgálati nyomásra rendőrségi eljárás indult ellenük. A rágalom hihetővé maszkírozásához egy áruló rendőrt is bevetettek, akinek, mint kiderült, halvány segédfogalma sincs semmiről, de legalább aljas és becstelen módon nyomozati iratokat szivárogtatott ki, így hivatali visszaélést követhetett el, ráadásul ostobaságával az ukrán maffiaállamot segítette.
A Panyi Szabolcs-féle Direkt36 irománya és Magyar Péter ebből szőtt konteója szemenszedett, aljas, közveszélyes hazugság. Amit a nemzetbiztonsági bizottság múlt keddi jelentése, illetve a kormány ma nyilvánosságra hozott videófelvétele végképp porrá zúzott.
Ez utóbbi felvételen az egyik tiszás informatikus beismeri az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársának, hogy az ukránok beszervezték őt.
A legutóbbi beszélgetés óta azért sokat gondolkodtam azon, amit mondtak, meg az összes többi dolgon, és sajnos afelé hajlok, hogy ez valami beszervezésjellegű, valami későbbi akcióra való felkészítés volt, mert több olyan gyanús dolog is felmerült
– ismerte be a H. D. monogramú férfi. Hoppá! Továbbá elregélte, hogy Észtországban kapott kiberkiképzést, többször járt Ukrajnában, ott találkozott Zelenszkijék kapcsolattartójával, a szavai szerint „sztereotipikus maffiózó” kinézetű Davidovval, aztán az ukrán állam érdekében hajtott végre kibertámadásokat az oroszok ellen. Majd a Tiszához került – nyilván itt következett volna az a bizonyos „későbbi akció”, amire beszervezték, amire fölkészítették Davidovék.
Akinek e beismerő vallomás után sem világos a helyzet, az vagy agyhalott, vagy Magyar Péter.
Ha valaki itt veszélyeztette a Tisza informatikai rendszerét, az nem a magyar, hanem az ukrán állam volt. Ők építették oda be H. D.-t meg a másikat, a brit–magyar kettős állampolgárságú M. T.-t, alias „Buddhát”. Rendszeresen jártak az ukrán nagykövetségre, lehallgatóberendezéseket szereztek be és így tovább. És az is nyilvánvaló immár minden épelméjű ember számára, hogy a magyar titkosszolgálatnak kutyakötelessége volt figyelemmel kísérnie egy ilyen ellenséges, ukrán kémtevékenységet. Nemcsak a magyar nemzetbiztonság, hanem Magyar Péter szektapártja érdekében is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!