A miniszterelnök azzal is meglepte hallgatóságát, hogy a jogi eljárás rongálásról szól, holott a Dunából kiemelt telefon nem is sérült meg. Íme, a mellébeszélés magasiskolája. És persze az ügy jogi félresiklatása is figyelmet érdemel, mert esetünkben a sértett tulajdonának erőszakos elvétele, vagyis a büntetendő cselekmény megállapítása és feltárása mégiscsak fontosabb lenne, mint a tulajdonban keletkezett jelentéktelen kár.
Része a történetnek, hogy Magyar Péter a nagy nyilvánosság előtt kijelentette: ma is így viselkedne, és az őt kamerázó férfi telefonját ismét elvenné. Ezzel legalább elismerte az eltulajdonítást. Azt sajnos nem tudhattuk meg tőle, hogy a mobil miként került a Dunába, viszont szerinte az odaküldött búvárok, a magas vízállás miatt életveszélyben voltak.
Azt is elmondta, hogy annak idején, a szórakozóhelyen nem ő zaklatott fiatal lányokat, hanem épp ellenkezőleg, védelmezte őket. Az egész eseményt valamiféle fideszes provokációként jellemezte, amelynek eszerint az is része lehetett, hogy a biztonságiak a nyakánál fogva tették utcára. A cifra ügynek számtalan ága-boga van, és tarthatunk attól, hogy a végén kiderül, Magyar Péter az áldozat, mert a fiatal lányok, no meg a mobilozó férfi inzultálták őt.
Akárhogy is végződik a történet, ez is tökéletesen alkalmas a közfigyelemnek az érdemi kormánydöntésekről, a Brüsszellel kötött előnytelen megállapodásokról való elterelésére.
A HírTV Vezércikk című műsorában Gulyás István frappánsan foglalta össze, hogy mennyivel egyszerűbb pedofilvádakról, a kegyelmi ügy eltorzított változatairól és más botrányszagú ügyekről beszélni, mint a magyar társadalom jövőjét érintő lényeges kérdésekről. „Mert addig sem kell beszélni a többkulcsos személyi jövedelem adórendszer bevezetéséről, a társasági adó emeléséről, az áfa- és az adókedvezmények csökkentéséről, a rezsicsökkentés és az otthonstart felszámolásáról, a nyugdíjkorhatár emelésről, és nem kell beszélni azokról a nagy nehezen visszavásárolt és újra jól működtetett stratégiai üzletágakról és stratégiai cégekről, amelyeket ismét el akarnak adni.”
