idezojelek

Németországi patthelyzetek

A kormányzó CDU politikusai gyávák bevallani, hogy zsákutcába kerültek, és az SPD-vel inkább csődközeli helyzetbe viszik az országot, mintsem ledöntsék a tűzfalat, és az AfD-vel közösen visszatérjenek egy észszerűbb, konzervatív politikához.

Vida Ákos avatarja
Vida Ákos
Cikk kép: undefined
2026. 10. 04. 5:14
Fotó: AFP/TOBIAS SCHWARZ
0

A berlini választás nyertese 25,7 százalékkal a Die Linke, azaz a szélsőbaloldal lett. A párt Münchenben született török–német kettős állampolgár jelöltje, Elif Eralp zseniális húzásnak bizonyult, mert így mozgósítani tudták az eddigi választásokon meglehetősen passzív muzulmán szavazókat, és az ő szavazatukkal tudtak nyerni. Mivel a város 3,9 milliós lakosságának 42,7 százaléka migráns származású, nem csoda, hogy az ő szavazataiknak súlya jelentős. A baloldali pártok ezért is a migráció legvehemensebb pártfogói, mert így tudják szavazóbázisukat folyamatosan bővíteni.

Az eddig kormányzó CDU jelöltje, Stefan Evers, csak 18,8 százalékot tudott összehozni. Az AfD ugyan 16,3 százalékkal jól teljesített, de a kormányzáshoz ezzel nem tud labdába rúgni. Az, hogy ki fogja Berlint kormányozni, ma még rejtély, mert a Die Linke, a körülötte a választási parti néhány résztvevője miatt kibontakozott botrány következtében páriává vált és nemigen talál maga mellé koalíciós partnert. Az történt ugyanis, hogy a hírhedt berlini Remmo klán feje, Issa Remmo megjelent a Die Linke egyik buliján. A libanoni származású Remmo család számos, nagy értékre elkövetett bűncselekmény miatt híresült el, például a berlini Bode Múzeumból eltalicskáztak egy százkilós aranyérmét, és a drezdai királyi palota Zöld Boltozat múzeumából a szász királyság mérhetetlen értékű ékszereit lopták el és olvasztották be. A botrányt csak tetőzte, hogy a Die Linke szövetségi parlamenti képviselője, Ferat Koçak egy szélsőséges palesztin terroristaszervezet szóvivőjével, Ibrahim Ibrahimmal együtt ugrált a partin a Die Linke győzelmét ünnepelve. Ibrahim a választás követő napon TikTokon üdvözölte a Die Linke győzelmét, és hangsúlyozta, hogy annak választási sikerét a magukénak is tudják, mert a Die Linke számos tüntetésen Izrael-ellenes, antiszemita transzparensekkel mindig is nagy egyetértéssel támogatta a palesztin ügyet.
Koçak korábban a klánvezér fiával, Firas Remmóval is valamilyen együttműködésről e-mailezett. A választási győzelmet követő botrányok miatt viszont számos SPD-tag kijelentette, hogy semmiképpen sem akarnak koalícióra lépni a volt Német Szocialista Egységpárt antiszemita jogutódjával.

A berlini Zöldek egyelőre visszafogottak ez ügyben, de például a Zöldek baden-württembergi miniszterelnöke, Cem Özdemir nyomatékosan kijelentette, hogy párttársai a Die Linkével semmiképpen se alakítsanak kormányt Berlinben. Igen ám, de akkor ki fogja majd Berlint kormányozni? A CDU–Zöldek–SPD együtt a 158 mandátumból 82, a Die Linke 47, az AfD 29 hellyel rendelkezik. A Die Linke–Zöldek–SPD-kombó stabilabb, 95 széket mondhat magáénak. A kérdés csak az, hogy a baloldali pártok az ideológiai kohéziós erő vagy a jó politikai ízlés szerint döntenek Berlin jövőjéről. A jelenlegi főpolgármestert adó CDU reménykedik, hogy Stefan Evers lehet a szenátus következő első embere.

Az AfD Mecklenburg–Elő-Pomerániában is óriási előnnyel, 39,2 százalékkal nyerte meg a választást. A CDU 4,9 százalékos „teljesítményével” kiesett a parlamentből, ami az össznémet politikai establishmentet megrázta és megkérdőjelezi Merz kancellári pozícióját is, akinek a székét már a szász-anhalti vereség után szorgalmasan fűrészelik a CDU-alapszervezetek tagjai, noha a vezetőség és a CDU-s miniszterelnökök egyelőre lehajtott fejjel támogatásukról biztosítják a kancellári székhez ragadó Pinokkiót. A megroggyant Merz a szeptember 20-i választás estéjén az előzetes eredményhirdetést követő nyilatkozatában kijelentette, hogy ő továbbra is marad a kancellári és pártelnöki pozíciójában, és következetesen véghez akarja vinni a koalíciós szerződésben foglalt reformokat. De a nyugdíjrendszer átalakítása miatt szinte megoldhatatlan vitája van az SPD-vel.

A német társadalom harminchat évvel az egyesítés után megosztottabb, mint valaha. Keleten jobban érzik a gyökeres változás szükségességét, ezért is támogatják az AfD-t, míg ez a folyamat nyugaton lassúbb, mert a kormányzó CDU politikusai gyávák bevallani, hogy zsákutcába kerültek, és az SPD-vel inkább csődközeli helyzetbe viszik az országot, mintsem ledöntsék a tűzfalat, és az AfD-vel közösen visszatérjenek egy észszerűbb, konzervatív politikához, amit a német nép egyre inkább követel. Forró lesz a német ősz!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.