A gyermek nem jog, hanem ajándék

Az embernek nincs természet adta joga a gyermekhez, a gyermek ajándék és felelősség.

A tervezett kedvezményeknek köszönhetően többek előtt nyílik esély a gyermekvállalásra Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A természettörvény az a törvény, amely meghatározza adott körülmények között egy-egy cselekedet természet adta, sajátos és közvetlen célját. A természettörvényre e felfogás szerint négy dolog alapvetően igaz. Az, hogy létezik, az, hogy örök, hogy az Isten sem változtathatja meg, és az, hogy kivétel nélkül minden emberre kötelező. A természettörvény és a belőle levezethető jogok a természetes értelem fényénél felismerhetők az ember számára.

A természettörvényből következik tehát, hogy egy-egy emberi cselekedet jellegét sajátos célja határozza meg. Amennyiben ez a cél gátolva van, a cselekedet befejezetlen, vagyis hiányos, méghozzá lényeges mozzanat hiány­zik belőle. Amennyiben a cselekedet sajátos célja a cselekvő által gátolva van, akkor beszélünk tárgyilag súlyos bűnről. A házasság specifikumát adó nemi aktusnak sajátos célja a lehető legteljesebb testi és lelki önátadás. Ezért a házasság természete szerint monogám és felbonthatatlan. Mivel minden cselekedetnek egyetlen jellegadó (azaz elsődleges) célja lehet, ezért a kettős cél metafizikai képtelenség.

A testi és lelki önátadás a házastársi cselekményben akkor valósul meg testi oldaláról nézve, ha az emberi módon, természetszerűleg megtörténő in vaginam penetrációban és inszeminációban végződik, és ezt semmi sem gátolja. Ekkor tekinthető a házasság teljességgel elháltnak. Ehhez lényegileg hozzátartozik az utódnemzés és a vágycsillapítás, attól a cselekvők egyike által sem választhatók el, viszont ha tárgyi okokból nem következnek be vagy nem következhetnek be, nem tekinthető a cselekedet bűnösnek és tiltottnak.

Ebből világos, hogy minden esetben, amikor természetes nemi aktus és annak tőle elválaszthatatlan következményei mesterségesen bármilyen eszközzel gátoltatnak, bűnről beszélünk. Ezért tárgyilag bűn több más mellett a homoszexuális nemi aktus, a mesterséges fogamzásgátlás és a mesterséges megtermékenyítés is. A nemi aktus természet adta célja bennük nem valósulhat meg, illetve az elsődleges céljától elválasztva akarnak olyat elérni (nemi vágycsillapítás vagy gyermeknemzés), amely célok természetszerűleg a házastársi nemi aktushoz rendeltek. (Többek között ezért házasságot érvénytelenítő természetjogi akadály a férfi impotenciája és a nő frigiditása, az el nem titkolt férfi magtalanság és női meddőség azonban nem.)

További fontos tétel, hogy minden emberi személynek joga van ahhoz, hogy házasságot kötött szülei természetes szeretetaktusának intimitásából foganjon. Házasságon kívüli erőszakból is fogannak gyermekek, foganásuk mégsem teszi a fogantatásuk körülményét erkölcsileg jóvá. Itt már egy lényeges dologra világítottunk rá. Az ember fogantatása pillanatától fogva személy, így a természetjog szerint nem eshet a dologi jog hatálya alá. A lefagyasztott és sohasem beültetett emberi személyeket idővel megsemmisítik. Minden jelenleg ismert lombikeljárás ezért direkt módon abortív.

Az embernek nincs természet adta joga a gyermekhez, a gyermek ajándék és felelősség. Nem egy tárgy, ami jár nekem, hanem egy másik személy.

Végül, de nem utolsósorban megjegyzendő, hogy a magtalanság és meddőség jelentékeny hányada esetén erkölcsileg megengedhető és valódi gyógyulást hozó mód (natural procrea­tive technology) is rendelkezésre áll. A lombiklobbi által javallott mesterséges módszerrel szemben a házaspárnak fizikailag és pszichikailag tehermentesebb, valamint költségkímélőbb. Ami pedig a legfontosabb, a lombikkal ellentétben nem okozza emberi személyek elpusztítását.

Az élet szép és tisztelet érdemel!

A szerző történész, katolikus apologéta

Szoboszlai-Kiss Katalin reakcióját ITT olvashatják el.